 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-reformról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 3., vasárnap - A Kiskunság mezőgazdasági
szövetkezetei a kormánypártoknak a földtulajdon reformjára vonatkozó
elképzeléseit hivatalosan nem ismerik. Mivel azonban életterüket,
jövőjüket érintő kérdésről van szó, szükségesnek tartják, hogy az
elnökség összegezze a tagság véleményét, hozza nyilvánosságra és
továbbítsa a törvényhozásban résztvevőknek.
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége tisztában van
vele, hogy a piacgazdaságra való áttéréshez hozzátartozik a
privatizáció. Egyetért a tulajdon tiszteletével és
sérthetetlenségének garantálásával. Az a véleménye, hogy a földnek
és a szövetkezeti közös vagyonnak tulajdonosra van szüksége.
Szükségesnek tartja az egykori földtulajdonosok
rehabilitációját, de nem fogadja el szétválasztását a társadalomban
tulajdoni sérelmet szenvedettek általános rehabilitálásától.
Véleménye szerint a tulajdonsérelmet szenvedettek rehabilitációját
jóvátételi törvény megalkotásával kellene rendezni. A földtulajdon
különválasztása a föld fetisizálását jelenti és félő, hogy ha csak a
földtulajdon rendezésére kerül sor, a társadalom egyéb károsultjai
célpontnak tekintik a parasztságot.
Szövetkezeteink aggodalommal fogadják, ezért az elnökség nem
támogatja az egykori földtulajdonosoknak a jelenleg is
mezőgazdaságból élők hátrányára történő rehabilitálását. Az
agrárpolitika atrocitásainak szenvedő alanyai nemcsak azok voltak,
akiktől a földet elvették, padlását lesöpörték, a falvakból való
elmenekülésre kényszerítették, elüldözték, hanem azok is, akik
mindezek ellenére maradtak és megművelték a földet. Ennek
figyelembevételével lehet az egykori tulajdonosokat visszahelyezni
tulajdonukba.
A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és jóvátétel eszköze. A
földtulajdon reformja az általános tulajdonreformnak része, így a
földtörvény a tulajdonreformról szóló törvény egyik része lehet, és
mint ilyen, átmeneti. Fontosnak tartjuk a törvény mielőbbi
meghozatalát. (folyt.köv.)
1990. június 3., vasárnap 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-refomról (2. rész)
(OS)
|
Amennyiben a Parlament elé olyan törvénytervezet kerül,
miszerint az egykori tulajdonosok kérelmére vissza kell adni a
földet, amelyet tőlük különböző jogszabályok alapján elvettek, az
elnökség a következő észrevételeket teszi:
A földvisszaigénylések összesítése után a kormány hozza
nyilvánosságra, hogy a visszaosztásra van-e elegendő terület. Meg
kell határozni az igények kielégítésének sorrendjét, nemcsak a
felső, hanem az alsó határát is, továbbá azt, hogy a törvényes
öröklés sorrendjében az igények kielégítésével meddig lehet
visszamenni.
A földtulajdon rendezésével egyidőben dönteni kell a földdel
kapcsolatban felvett fejlesztési hitelek (melioráció, öntözés,
ültetvénytelepítés, stb.) sorsáról is.
A visszaosztás után fennmaradó közös szövetkezeti tulajdonban
lévő földet a szövetkezeti tagok és dolgozók kaphassák, illetve
vásárolhassák meg szövetkezeti önkormányzati döntés alapján.
Törvényi korlátozás csak a magántulajdonban tartható földterület
felső határára vonatkozzon.
Ma is törvényes lehetőség, hogy a földtulajdonnal rendelkező
tagok kivihetik földjüket a szövetkezetből. Ezt fenn kell tartani.
Ily módon a szövetkezetek közös használatában maradó föld - a tagság
önkéntes elhatározásából e művelési formában tartott -
magántulajdonú földek összessége lesz. Ha a tag szabadon kiviheti
földjét a szövetkezetből, megvalósul a szövetkezetek legitimálása és
megteremtődik annak lehetősége, hogy nem lerombolás után kell az
önkéntes szándékon alapuló szövetkezeteket újból létrehozni.
A föld helyi önkormányzati tulajdonba kerülése egyfajta
államosítást jelentene, továbbá: fenntartaná a tulajdonosi kötődés
nélküli földművelést a gazdatudat hiányával együtt, ezért ez
jelentős területre kiterjedően nem helyeselhető. A helyi
önkormányzatok tulajdonába azok az állami földek kerüljenek,
amelyeket a szövetkezetek nem vettek meg.
Az elnökség kivitelezhetetlennek látja, hogy az egykori
tulajdonosok eredeti földjüket kapják vissza (ahol ez mások sérelme
nélkül megvalósítható, egyet ért vele), részben a jelentős erdő- és
ültetvénytelepítések, ez utóbbiak magántőke befektetésével
szakcsoporti formában való elterjedtsége miatt, részben a bérleti
rendszerben (illetve csereföldön) kialakult árutermelő
kisgazdaságok, továbbá a jelentős állami és szövetkezeti beruházások
miatt. Mindezek együtt az eredeti terület visszaadásának olyan
korlátait jelentik, amelyek kérdésessé teszik e cél meghirdetésének
nemcsak értelmét, hanem helyeselhetőségét is. (folyt.köv.)
1990. június 3., vasárnap 16:26
|
Vissza »
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-reformról (3. rész)
(OS)
|
Megoldhatatlannak látja a házas ingatlanok visszajuttatását
egykori tulajdonosaiknak, még értékkülönbözet megfizetése mellett
is, mert ezzel olyanoktól vennék el az életteret, akik a
mezőgazdaságból élnek.
A földtulajdon visszaadásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni,
hogy a közös tulajdonba vétel kártalanítás mellett történt, ezért a
megváltási árát - jelenlegi szintre hozva - az egykori tulajdonosok
fizessék vissza.
A földtulajdon-rendezés határidőhöz kötődjék. A földek
visszadására aratás és vetés között kerüljön sor.
A kiskunsági szövetkezetek tagsága is a tulajdonreform mellett
van. Állampolgári joga alapján elvárja, hogy véleményének
megkérdezése és figyelembevétele nélkül döntés ne szülessen. Azt
kéri, szűnjön meg végre a tsz-ek zaklatása, a tagság megfélemlítése,
a vezetők lejáratása és teremtődjenek meg a nyugodt munka
feltételei. A Kiskunság mezőgazdasági szövetkezetei kérik a
törvényalkotókat, hogy egy kidolgozott és nyilvánosságra hozott
kormány-agrárprogram előzze meg a földtörvényt.
Kecskemét, 1990. június 1.
Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség
elnöksége
(OS)
1990. június 3., vasárnap 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|