 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
A szükségesnél kevesebb pénz az útalapra
|
Március közepén ülésezett az Útalap Társadalmi Bizottság.
Napirendjükön az elmúlt évi programjuk végrehajtásáról készült
tételes beszámoló elfogadása és az 1990-re kialakított útépítési-,
fenntartási-, és fejlesztési terv ismertetése is szerepelt. Mi is
voltaképpen az útalap? Mi szerepel az idei tervekben és az ország
mintegy 90 ezer kilométernyi úthálózatának egyharmadát jelentő
állami utakon közlekedők milyen változásokra számíthatnak? - Ezekre
a kérdésekre kértünk választ a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi
Minisztériumban Kálnoki Kis Sándor miniszterhelyettestől.
- Az útalap egy 1989. májusi kormányhatározatnak megfelelően
jött létre, mondhatnám afféle mentőövként, a folyamatban lévő munkák
befejezésének segítésére. Ám ennél többre hivatott s a közlekedési
tárca - ezt felismerve - igyekezett is a továbblépés feltételeit
megteremteni. Tavaly az üzemanyag árának májusi emeléséből az
útalapba jutó literenkénti két forintokból 2,8 milliárddal
számolhatunk. Ehhez az útkarbantartásra 5,2 milliárdnyi
költségvetési összeg és körülbelül 1 milliárd forintnyi hitel járult
- ennyivel gazdálkodhatott a szervezet. Ebből látható, hogy a teljes
útalapnak csak mintegy 30 százaléka képződött automatikusan, a többi
költségvetéstől függött. Most, 1990-re sikerült lényeges változást
elérni e téren: a teljes összeg automatikusan jut hozzánk, mert a
közlekedéssel kapcsolatos bevételek fogyasztási adójából -
összességében 19,2 milliárd forint - az útalap céljaira fordítható.
- Az Útalap Társadalmi Bizottságot minisztertanácsi határozat
hívta életre. Mit jelent nevében a "társadalmi" jelző?
- Erre a bizottság összetétele a magyarázat. Létrehozása a
miniszternek és az Országgyűlés építési-közlekedési bizottsága
elnökének volt a feladata. Az UTB elnöke is e parlamenti bizottság
egy tagja, a többi pedig más, érdekelt parlamenti bizottságokból,
szakmai-társdalmi szervezetekből, tudományos testületekből és a
közlekedésben, szállításban résztvevők érdekeit képviselő
szervezetek küldötteként tevékenykedik a bizottságban.
- Milyen jogkörük van?
- Az a fő feladata a bizottságnak, hogy felügyelje: megérkezik-e
- és kellő rendszerességel - az útalaphoz a neki járó összeg,
ellenőrzi a pénz tervek szerinti felhasználását és állásfoglalási
joggal megismerheti a működési köréhez tartozó előzetes
kormányszintű terveket, elképzeléseket. (folyt.)
1990. április 3., kedd 14:02
|
Vissza »
|
|
A szükségesnél 2.
|
Évi két ülés megtartása látszik célszerűnek, - a tavaszit a
napokban tartották meg.
- Összefoglalná, mi várható 1990-ben?
- Ami az autópálya-építést illeti: elkészült az M0-ás déli
szakasza a 6-os és az M5-ös út között és megkezdhetők a
kisajátítások a fővárost elkerülő körgyűrű építésének második
szakaszát jelentő munka, a 6-os út és az M1-es autópálya közötti
területen. Tatabányától 45 kilométernyit közelítünk Győrhöz az M1-es
továbbépítésével, s igen költséges előkészítést is végzünk ugyancsak
az M1-es győri elkerülő szakaszához, valamint a Győrtől az
országhatárig húzódó nyomvonalon. Emellett megkezdődik az M5-ös
kecskeméti elkerülő szakaszának a tervezése. A fő közlekedési utak
közül a 6-os út fővárosi bevezető szakaszának előkészítése és a 3-as
Mezőkövesdet elkerülő gyűrűjének építése kezdődik. Folytatódik a
4-es út Debrecenbe bevezető szakaszának kialakítása, a 47-es Szeged
és Algyő közötti másfél kilométeres négysávos szakasza pedig megépül
az idén. Hozzáfogunk a főváros aglomerációs úthálózatának
korszerűsítéséhez, a 2-es út Vácot elkerülő szakaszának, valamint a
4-es fővárosi bevezető szakasza és az M5-ös összeköttetésének
megtervezéséhez. Még mindíg az útépítésnél maradva: 1990-ben 26
öszekötő, illetve bekötő út építése folyik majd országszerte, újabb
100 kilométernyi kerékpárúttal 500 kilométerre nő ennek az
úttípusnak a hossza. Több nagy hidat is átadunk az idén: az M0-ás I.
szakaszának két Duna-hídját, valmint a Berettyó- és a bajai
Duna-hidat. Folytatjuk a szolnoki Tisza-híd építését. A 7-es úton,
Fonyódnál és a 70-esen Velencén gyalogos aluljáró javítja majd a
forgalom biztonságát, Kisvárdán viszont a közúti fogalmat fogja
segíteni a felüljáró átadása.
- Mennyibe kerül mindez?
- Felemészti az útalap rendelkezésére álló összegnek több mint
40 százalékát, 5,6 milliárd forintot. Mivel összesen 12,3
milliárddal gazdálkodhatunk, az utak fenntartására és üzemeltetésére
6,7 milliárd forint marad. Ez több, mint tavaly, de 4-5 milliárddal
kevesebb a szükségesnél. Így csak a korábbi gyakorlat folytatására
van lehetőségünk, vagyis az útfelújítások során sok helyen csak
vékony védőréteget tudunk felvinni a javítandó úttestre. Így persze
nem számíthatunk 6-8 éves szünetre az újabb javításig. Legföljebb
2-3 évet bir az így felújított útfelület.
Az útfenntartáshoz szükséges összeget a közúti igazgatóságok
szigorúan normatív alapon, az utak állapotát és a feltételek
számítógépes értékelését is figyelembe véve kapják. (folyt.)
1990. április 3., kedd 14:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szükségesnél 3.
|
Elszámoltatásuk tételes, gazdálkodásukban pedig ma már
általánossá válik a korszerű szemlélet, a kivitelezők
versenyeztetése a megbízatások kétharmadában már gyakorlattá vált.
Persze pénz híján mindenhol vannak teljesíthetetlen, jogos igények,
de azt állíthatom, hogy a meglévő keret felosztása a 2-2 megyét
átfogó közúti igazgatóságok között nem aránytalan.
- Végül engedjen meg egy kérdést a távolabbi jövőt illetően. Az
1995-ös Bécs-Budapest világkiállítás nem terheli majd úgy az
útalapot már a következő években is, hogy ez az arányosság már nem
lesz tartható?
- Meggyőződésem, hogy nem, hiszen az autópálya-építést eddig is
más forrásokból finanszíroztuk. Egyedül a Győrt elkerülő szakasz
most a kivétel ez alól, ezt az útalap terhére építjük, mert nincs
más lehetőségünk. A munka éppen Győr környezetvédelme érdekében
sürgős. A világkiállítással összefügő útépítésekhez azonban
máshonnan kell az anyagi eszközöket előteremteni. Ma úgy látom: ha
stabilizálódik majd az országban a politikai helyzet, meglesznek
azok a külföldi érdeklődők, akik az európai érdekeltségű
magyarországi utak korszerűsítésébe szívesen befektetnek, megfelelő
koncessziós feltételek mellett pedig működő tőkével is hozzájárulnak
a magyar autópálya- és autóút-hólózat oly szükséges fejlesztéséhez.
(MTI-Press)
ág/ S. J.
1990. április 3., kedd 14:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|