Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése
1990. február 26., hétfő - Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága hétfő délelőtti ülésén úgy döntött, hogy a munka folyamatosságának érdekében mégiscsak beterjeszti a Parlament kedden kezdődő februári ülésszakára a pártok többsége által ellenzett törvényjavaslatot a társadalombiztosítás önkormányzatáról. A bizottságot az a megfontolás vezette, hogy ne hagyják veszendőbe menni az eddigi munkát, a régóta húzódó előkészítés tapasztalatait, s az új Parlamentnek e kérdésben ne kelljen mindent elölről kezdenie, legyenek olyan ismeretei, amelyekre a törvényjavasalat véglegesítésénél támaszkodhat. A bizottság azzal a javaslattal terjeszti majd be a jogszabálytervezetet, hogy annak csak általános vitáját folytassa le az Országgyűlés, utána pedig az eddig megformálódott elképzeléseket bocsássák valódi társadalmi vitára. Arra is javaslatot tesznek, hogy az ügyrendet úgy módosítsák: az új Parlamentben már állandó bizottság foglalkozzék a társadalombiztosítás ügyeivel - a jelenlegi ugyanis ad hoc jelleggel működik, egyebek között éppen e törvényjavaslat kidolgozására hozták létre. (MTI) 1990. február 26., hétfő 13:35
Vissza »

	Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (1. rész)
1990. február 26., hétfő - Az Országgyűlés társadalombiztosítási ad hoc bizottsága hétfői ülésén úgy határozott, hogy a munka folyamatosságának érdekében mégiscsak beterjeszti a Parlament kedden kezdődő februári ülésszakára a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot, bár azt a pártok többsége ellenzi. Végleges döntést azonban a bizottság most nem vár a kérdésben, ezért az előterjesztésük is úgy szól majd, hogy a jogszabálytervezetnek csak az általános vitáját folytassák le, utána pedig az eddig megformálódott elképzeléseket bocsássák valódi társadalmi vitára. A bizottság abból a megfontolásból jutott erre a döntésre, hogy ne hagyják veszendőbe menni az eddigi munkát, az eddigi vitákon felhalmozódott tapasztalatokat, s az új Országgyűlésnek ne kelljen teljesen elölről kezdenie a társadalombiztosítás irányításáról és szervezeti felépítéséről szóló törvényjavaslat kidolgozását. Az ülésszakon az ügyrend olyan módosítására is javaslatot tesznek, hogy az új Parlamentben már állandó bizottság foglalkozzék a társadalombiztosítás ügyeivel. Így biztosítottnak látnák a társadalombiztosítás felügyeletét az átmeneti időben, az önkormányzat felállításáig. A vitában elhangzott: mindazok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeknek a jelenlegi javaslat szerint biztos helyük lenne a társadalombiztosítás önkormányzati testületében, a jogszabálytervezet elfogadását szorgalmazzák, bár némi fenntartásaik nekik is vannak. Az egészségügyi kerekasztal tagjai pártjaik, szervezeteik véleményét tolmácsolva viszont a korábbi megbeszéléseken úgy foglaltak állást, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában kiérleletlen, további munkát igényel. A bizottság Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m.) képviselő indítványát tárgyalva döntött arról, hogy kérik a nyugdíjak, a családi pótlék, valamint a gyes és a gyed további emelését, mert az inláció már 4,5 százalékkal túlhaladta az év elejei kompenzációnál figyelembe vett 15 százalékos mértéket. (Az Országgyűlés decemberi határozata szerint a kompenzáció mértékének újratárgyalása az idén már akkor is kötelező lenne, ha az áremelkedések üteme csak 2 százalékkal haladná meg az eredetileg figyelembe vett 15 százalékot.) A bizottság a februári ülésszakon felszólítja a kormányt, hogy az dolgozzon ki alternatívákat a kompenzáció mértékére, módjára, s azokat a márciusi ülésszakra nyújtsa be. (folyt.köv.) 1990. február 26., hétfő 17:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2. rész)
A bizottság álláspontja hosszas vita után vált ilyen általános feladatmeghatározássá a kormány számára. Több konkrét javaslat is elhangzott, de utóbb kitünt, hogy a mai pénzszűkében, egy rossz nyugdíjrendszer mellett nem lehet olyan mértékekben megállapodni, melyek ne sértenék valamely réteg érdekeit. Sztrapák Ferenc indítványában arra tett javaslatot, hogy a 10 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjakat emeljék 300-400 forinttal. Ezt volt aki azért nem tudta elfogadni, mert túl magasnak találta a kompenzálandó nyugdíjak felső határát. Mások azt feszegették, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat legalább a létmininum szintjére kellene felemelni, de ezt azért nem fogalmazták így meg a bizottság döntésében, mert ez már szociálpolitikai feladat lenne, s mint ilyet, nem a társadalombiztosítási alapból kellene finanszírozni. Mivel a kormány szerint ebben a kérdésben majd csak valamikor a negyedév végén, a társadalombiztosítási alap idei alakulásának előrevetített ismeretében lehetne dönteni, az is elhangzott, hogy addig legalább egyösszegben adjanak valamiféle kompenzálást az érintetteknek. Többen leszögezték: a kompenzáció megállapításánál tekintettel kellene lenni a munkában töltött időre is, s ezt, mint általános elvet, el is fogadták a képviselők, bár figyelmeztették őket: ahogy változtak az idők során a szabályok, úgy változott az is, hogy mit ismernek el szolgálati időnek. Jobb megoldás híján azonban a képviselők kitartottak emellett, mint az egyik figyelembe veendő irányelvként. Hosszas tanakodás folyt arról is, hogy milyen forrásokból lehetne biztosítani az emeléshez szükséges pénzt. Végül is abban maradtak, a kormány feladata az alternatívák kidolgozása. (MTI) 1990. február 26., hétfő 17:39
Vissza »