|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés szombati munkanapja (6. rész)
|
A délutáni szünet után a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokról, illetőleg a törvény módosításáról döntött a t. Ház. Mint Botos Katalin tárca nélküli miniszter vitaösszefoglalójában kifejtette: a módosító inditványok három kört érintettek. Az adó mértékével kapcsolatban, az adókedvezmények kiszélesítésére és az elszámolható költségek körének bővítésére nyújtottak be a képviselők különféle javaslatokat. Az adó csökkentésével kapcsolatos módosító javaslatok figyelembe vételére azért nincs mód - mondotta a miniszterasszony -, mert az a költségvetés bevételeit 1-2 milliárd forinttal csökkentené. Ráadásul nem a piac és a gazdasági körülmények, hanem a különféle adókedvezmények döntenének arról, hogy a vállalkozók mely gazdasági formát választják. A kedvezmények körének kiszélesítésére ugyancsak nincs lehetőség, azok figyelembe vétele 10 milliárd forint körüli összeggel csökkentené a költségvetés bevételeit - mondotta. Az elszámolható költségek sorának bővítése hasonló hátrányt okozna a költségvetésnek, és erre a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem lát lehetőséget.
A módosító javaslatok fölötti szavazás során a képviselők azok túlnyomó többségét elvetették. Elutasították a költségvetési bizottság és Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatát, miszerint az adó mértéke 3 millió forint adóalap után 30 százalék, a következő 3 millió forint után 50 százalék, ezt követően 40 százalék. Elfogadták viszont, hogy az adó mértéke egységesen az adóalap 40 százaléka legyen. Mint ismeretes ezidáig a 3 millió forintot meg nem haladó nyereség után 35 százaléknyi volt az adó mértéke. A kedvezmény azonban nem érte el célját, mert alacsony hatékonyságu, rosszul dolgozó gazdálkodók is részesültek a kedvezményben, és számos nagyvállalat e kedvező adószabályra tekintettel hozott létre - egyébként indokolatlanul - kisszervezetet.
Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot, amely szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes. Egyetértettek a képviselők azzal a módosító javaslattal is, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati alapját költségként számolják el. Ezen túl adókedvezmény illeti meg a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is. Megszavazták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely szerint a kedvezményeket az adóalanyok már az 1990. évi eredmény megállapításánál élvezhetik. Nem fogadták el viszont a vállalkozók érdekeit képviselő Palotás János (MDF) és Fejes Attila (MDF) közös módosító javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a vállalkozók befektetése adómentes legyen. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|