 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Kohl a lengyel határok véglegesítéséért
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. június 16. szombat (MTI-tud) - A nyugati lengyel
határok elismerése alapvető feltétele a német egység
megvalósításának - jelentette ki szombaton Helmut Kohl szövetségi
kancellár, a CDU elnöke, pártja Schleswig-Holstein-i szervezetének
Neumünsterben megtartott kongresszusán.
- Aki tehát most eltanácsolja őt attól, hogy ilyen szavatosságot
adjon a határok elismerésére vonatkozóan, az veszélyezteti az
újraegyesítést - mondotta. A bonni kormányfő egyidejűleg megértést
kért az elűzöttek helyzete iránt is. - Mindamellett most az a
kérdés, miként lehet hosszú távra megalapozni a lengyel szomszéddal
való megbékélést oly módon, miként ez Franciaország esetében már
megtörtént - hangoztatta. A kancellár felszólalásával szinte
egyidőben az elűzöttek szövetségének országos tanácskozásán a
résztvevők óvtak attól, hogy teljesen lemondjanak a ,,keletnémet
hazáról,,. Kétnapos összejövetelük végén ellenezték, hogy a
Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara már most elismerje a Németország
és Lengyelország közötti határt.
Az újjáválasztott Herbert Czaja elnök azzal vádolta az NSZK
felelős személyiségeit, hogy cserbenhagyták az elűzötteket.
Az egyesült Németország és a Lengyel Köztársaság között
szerződésben kell rögzíteni, hogy a felek egymással szemben nem
táplálnak semmiféle területi igényt, és ilyet a jövőben sem
támasztanak. A többi között ezt irányozza elő az a
határozat-tervezet, amelyet azonos formában a Bundestag és a Népi
Kamara hivatott elfogadni. Az NSZK előterjesztése nem említi név
szerint az Odera-Neisse-határt, de utal a határvonalra vonatkozó
lengyel-keletnémet megállapodásra és az NSZK és Lengyelország
közötti varsói szerződésre.
A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint Kohl vasárnap
Kelet-Berlinben, a Német Egység Napja alkalmából megtartandó
emlékünnepség idején tanácskozik a határozat-tervezetről de Maiziere
keletnémet miniszterelnökkel. +++
1990. június 16., szombat 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|