 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy
teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba
kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati
választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -,
ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a
választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra,
másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást.
Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene,
hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy
mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -,
hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom.
Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről
szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem
legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a
köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője:
dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt
jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha
az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az
alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az
alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint
100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény
szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem
szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott
alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem
megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál
lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|