|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Párizsba várják Mazowieckit (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. május 27. vasárnap (MTI-tud) - A hét elején
Párizsban folytat tárgyalásokat Tadeusz Mazowiecki lengyel
miniszterelnök. Már hétfőn találkozik Francois Mitterrand elnökkel,
megbeszéléseket folytat Michel Rocard miniszterelnökkel, a francia
kormány számos más tagjáival. Kedden sajtókonferenciát is tart a
francia fővárosban.
Mazowiecki ugyan már másodízben jár kormányfőként Párizsban, de az első alkalommal csupán az egynapos lengyel-francia csúcstalálkozón vett részt. A német kérdésről, Lengyelország határainak témájáról folytatott megbeszélést - Jaruzelski államfővel együtt - Mitterrand elnökkel és a francia kormány vezetőivel. A mostani látogatás központjában azonban mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, Lengyelország gazdasága jövőjének kérdései állnak majd.
A francia kormány számára Varsó különösen preferált. Külön programot dolgozott ki a lengyel gazdaság megsegítésére, nagy összegű rendkívüli segélyeket, kölcsönöket helyezett kilátásba. Hozzájárult a zloty stabilizálási alapjához, s komoly részt kíván vállalni a gazdasági programok kidolgozásában, a személyi feltételek megteremtésében. A konkrét program azonban csak most van kialakulóban, s ennek részletei állnak majd a tárgyalások középpontjában.
A másik gazdasági vonatkozású kérdés Lengyelország és az EK viszonya. Varsó mihamarabb társulási szerződést akar kötni a gazdasági közösséggel s ehhez kívánja megszerezni Párizs támogatását.
Természetesen a megbeszéléseken nemzetközi politikai kérdésekről is szó lesz, párizsi források szerint mindenekelőtt a német egyesítéssel kapcsolatban. Franciaország a párizsi csúcstalálkozón a leghatározottabban támogatta Varsónak azt a követelését, hogy megfelelő biztosítékokat kapjon nyugati határának sérthetetlenségéről - olyannyira, hogy ez rövid ideig feszültséget keltett Párizs és Bonn viszonyában -, s egyetértett azzal is, hogy Varsó ebben a kérdésben kifejthesse álláspontját a 2 plusz 4 tárgyalásokon is. A német egység kérdésében időközben bekövetkezett fejlemények értékelése és a közös elképzelések kidolgozása fontos helyet kap majd a kormányfő párizsi tárgyalásain. (folyt).
1990. május 27., vasárnap 11:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párizsba várják Mazowieckit (2.rész)
|
Ami a lengyel adósságválság égető gondjait illeti, Varsó ugyan februárban megállapodásra jutott az úgynevezett Párizsi Klubbal adósságai egy részének átütemezéséről, ez azonban csak az adósságállomány egynegyedét érinti. Lengyel részről azt akarják elérni, hogy általában csökkentsék az ország adósságát és így a kamatterhek ne haladják meg az évi 800 millió dollárt. A jelenlegi helyzet szerint évente több mint hatmilliárd dollárt kellene visszafizetni. +++
1990. május 27., vasárnap 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|