|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés második napja (10. rész)
|
Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74 százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes állásfoglalás-tervezetek felett.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.
Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében, mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József, az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.
A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges, nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.
(folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|