 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
"Kis"-gazdák - nagy változások
|
------------------------------
München, 1990. május 6. (SZER, Földközelben) - Az újjáalakult
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párton belül kezdettől
fogva csatározások dúltak. Már az sem lehetett véletlen, hogy a
nyugodtan az esztendő politikusának nevezhető Antall József, aki
családi gyökerei és személyes indíttatásai alapján is részt vett a
párt újjászervezésében, nem maradt a kisgazdáknál, hanem az MDF-nél
folytatta pályafutását.
Az utolsó fél évben felerősödtek az ellentétek, gyülekeztek a
baljós előjelek. Nemcsak a szakadás, a magát nemzetinek mondó
csoport kiválása, hanem a párt lapjában, a Kis Újságban megjelentek
is arról győzték meg a kisgazdák jövőjéért aggódó külső szemlélőt,
hogy nincs minden rendben Vörös Vincéék háza táján. Két hónappal
ezelőtt ebben a műsorban a Miért nem tetszik a Kis Újság falurádiója
című glosszában rá is mutattunk azokra az ellentmondásokra,
amelyeket a párt politikája és a lap néhány munkatársának ténykedése
között tapasztaltunk.
Az időzített bomba 3 nappal a választások első fordulója előtt
robbant. A Kis Újság megtámadta a párt kampányfelelősét, főügyészét,
Torgyán Józsefet. A felelőtlen vagdalódzás tovább folytatódott,
mérhetetlen károkat, sokszázalékos veszteséget okozva a
kisgazdáknak. Mindez alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy felerősödtek
a párt soraiban amúgy is meglévő városi-vidéki és nemzedéki
ellentétek, amelyek a megyei szervezetek titkárainak
kezdeményezésére a nagyválasztmány összehívását eredményezték.
Az április 29-iki küldöttgyűlés nagy változásokat határozott el:
megfiatalította a párt vezetését, és növelte a parasztság, a falvak
képviseletének súját, arányát. Most már remélhetőleg sikerül
megteremteni a párt egységét, és Nagy Ferenc elnök irányításával
európai agrárpárttá, a föld népe politikai érdekeinek
letéteményesévé válnak a független kisgazdák. +++
1990. május 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|