|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - Az Országgyűlés csütörtökön
néhány perccel 9 óra után folytatta munkáját. Az elnöklő Fodor
István bejelentette, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni
adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazó
képviselői indítványról ma dönt a Parlament. A testület elsőként az
előző napokról ,,áthúzódó,, törvényjavaslatokkal foglalkozott.
Először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reflektált a -------------- nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslatra. Elöljáróban hangsúlyozta: a jogi bizottság megvitatta a törvénytervezetet, valamint a módosító indítványokat, s a törvényjavaslat egészét nem támogatja. Kulcsár Kálmán a jogi bizottsággal ellentétes álláspontot képviselve egyebek közt elmondta: a nemzetiségek jogi helyzetével és parlamenti képviseletével mindenképpen külön kell foglalkozni. Mint rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos biztosítása nem jár együtt automatikusan a nemzetiségi jogok érvényesítésével.
A miniszter éppen ezért úgy vélekedett, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete esetében az úgynevezett pozitív diszkriminációt kell és lehet érvényesíteni. Mint ezzel kapcsolatos érvelésként elmondta: a hátrányos helyzetűek számára több jogot kell biztosítani, hiszen számukra csak így teremthető meg az egyenlőség. Hozzátette: az Alkotmányt sem sérti, ha a nemzetiségek számára a választójogi törvényben foglaltakon túli jogokat biztosítanak. Mintegy összegzésként kijelentette: a nemzetiségi képviselet nemcsak egyszerűen a nemzetiségek képviselőinek parlamenti jelenlétével egyenlő, hanem magával a nemzetiségi lét kifejeződésével.
A továbbiakban a miniszter szólt az egyházi képviselet kérdéséről, s úgy ítélte meg: fontos, hogy az egyházak képviselői jelen legyenek a Parlamentben, bár itt nem alkalmazható a pozitív diszkrimináció elve, hiszen az egyházak nem hátrányos helyzetben lévő közösségek. Mint mondotta: nem az egyes egyházak képviselőinek, hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen lennie a Parlamentben, s így az egyházak képviselőiről maguknak az egyházaknak kell dönteniük. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|