 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Választási híradó
|
-----------------
München, 1990. február 27. (SZER, Választási híradó) -
Választási híradó. Interjúk, dokumentumok, vélemények, hírek. A
Szabad Európa Rádió választási műsorát hallják.
- Köszöntöm kedves hallgatóinkat, a mikrofonnál Antal János. Mai
adásunkat a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő
Bizottságának közleményével kezdjük, amely közlemény egyenes
folytatása lehet annak a pártközi vitának, amely a múlt héten
robbant ki éppen a nemzeti médiák felügyeletének kérdésében. Tehát a
Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelő bizottsága az alábbiak
közlésére kérte meg a Magyar Távirati Irodát.
- A felügyelő bizottság szerdán délután szokásos munkarendjében
a pártközi egyeztető bizottság által elfogadott ajánlások alapján a
bizottságban nem résztvevő pártok és szervezetek illetve szakértők
véleményét figyelembe véve a televízió és a rádió vezetésével
egyeztetve kialakította a választási kampány február 26-ika utáni
szakasza nyilvánosságának a televízióra és a rádióra vonatkozó
keretszabályait.
A felügyelő bizottság kívánatosnak tartja, hogy a választási
kampány utolsó hónapjában a rádió és a televízió megfelelő súllyal,
színvonalas műsorokban mutassa be a pártok programját, a választási
kampányt, hogy az állampolgárok március 25-ikén felkészülten és
felelős döntést hozva járulhassanak a szavazó urnákhoz.
- A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-ikától március 23-ig az alábbiak szerint
kell műsoridőt biztosítani: (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 1. folyt.
|
Február 28-ika és március 9-ike között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19 óra 30 perckor
kezdődő Híradó és az azt követő reklám-blokk után legfeljebb 15
percet kell a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére
bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben ismertethessék
választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának sorrendjét a
pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
- A Magyar Televízió 2-es csatornáján a Petőfi, illetve a Bartók
Rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
műsoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ikáig hétköznapokon összesen 10 alkalommal,
legfeljebb 1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a
Magyar Televízió 1-es csatornáján az első főműsor után az országos
listát állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait a jelöltállítás arányait
figyelembe véve a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
- E sorozat utolsó adásában a pártelnökök, pártvezetők fórumára
kerüljön sor bővített műsoridőben, elsősor az állampolgárok, a
közönség által feltett kérdések megválaszolása érdekében. Az e
műsorral kapcsolatos további szabályok kidolgozására a későbbiekben
kerül sor.
Alapszabályként vegyék figyelembe, hogy a választási
eseményekről szóló hírekben azonos feltételekkel a választási
tudósításokban a jelölések arányában kell szerepeltetni az országos
listát állító pártokat. A választással kapcsolatos vitaműsorokban
pedig minden érintett és érdekelt fél részvételét biztosítani kell
az országos listát állítók közül. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 2. folyt.
|
Az országos listát állító pártok képviselői a Híradó
szerkesztőségével egyeztetve, a szerkesztőség által biztosított
lehetőségeken belül előre állapodjanak meg abban, hogy a Híradó mely
választási eseményekről, milyen terjedelemben adjon tudósítást. A
Tv-Híradó 2-ik kiadása után kerüljön sor a választási hírek
ismertetésére.
- Ezek lettek volna tehát a Magyar Televízió és a Magyar Rádió
felügyelő bizottsága által kiadott közlemény fontosabb részei. Ami
az országos listát állító pártokat illeti, február 23-ikával
lezárultak a találgatások, ugyanis ez volt az a határidő, ameddig a
képviselő-jelölteknek hivatalosan be kellett jelenteniük
indulásukat, természetesen ha ehhez meg voltak a feltételek,
elsősorban a 750 ajánlási szelvény.
Kiderült tehát, hogy az egyes pártok hol képesek területi listát
indítani, és ebből azt is le lehetett szűrni, hogy mely pártok neve
fog szerepelni az országos listán. A végeredmény ábécé-sorrendben:
Agrárszövetség, Fidesz, Független Kisgazda Földmunkás és Polgári
Párt, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt,
Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar
Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók
Pártja.
Maradjunk még mindig a jelöléseknél. Több hallgató érdeklődik az
iránt, hogy Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi
Munkástanács elnöke melyik párt jelöltje, és hogy lehet szavazni rá?
(folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 3. folyt.
|
Nos, ami eddig biztos, Rácz Sándor független jelölt. Szűkebb
pátriájában, Izsákon indul harcba a képviselői mandátumért. Ebből az
is következik, hogy csak az izsáki választókerület polgárai
szavazhatnak rá. Ide tartozik még, hogy Rácz Sándor a Kisgazdapárt
programját támogatja, de hogy miként vélekedik a pártról, és mi
késztette arra, hogy a Kisgazdákat támogassa, azt mondja el ő maga.
- Sajnos a Kisgazdapárt vezetői nem fogták fel a politikai
jelentőségét annak, hogy mit jelent a független Rácz Sándor
szerepeltetése a Kisgazdapárt politikájában. Ezért én nem tudtam
olyan segítséget nyújtani a Kisgazdapártnak, mint amilyen szerettem
volna, viszont továbbra is támogatom a kisgazdákat akkor is, ha a
vezetőik nem értenek egyet ezzel, mert féltik a pozíciójukat.
Én megyei gyűléseket tartok, megyei gyűléseknek a szónoka
vagyok, és még a választásokig körülbelül 20 kisgazdapárti gyűlést
tartok az ország különböző városaiban, ami már előre be van
tervezve.
Ezeken a gyűléseken azt szeretném hangsúlyozni, hogy 1947-ben,
ahol megszakadt a nemzet életének a fonala, akkor egy erős
Kisgazdapárt tartotta kezében a hatalmat. Nekünk ezt a fonalat ott
kellene összekötnünk, létrehoznunk egy erős Kisgazdapártot, hogy a
parlamenten belül legyen ereje a kormányt a kezében tartani. És
nekünk, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek szerte az
országban azon kell munkálkodnunk, hogy ez az erős Kisgazdapárt a
népből fakadó politikai igényeket valósítsa meg. Ezért megyek és
tartok beszédeket a Kisgazdapárt mellett, függetlenül attól, hogy
hogyan és miként gondolkodik a megyei vagy az országos vezetősége
ennek a szervezetnek.
- Rácz Sándorral a rövid interjút Tar Péter budapesti külső
munkatársunk készítette. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási híradó - 4. folyt.
|
Bár nem tartozik szorosan a választásokhoz, szót ejtünk a
szakszervezetek szerepéről, helyzetéről, hiszen a szakszervezeti
mozgalom - ez a nyugati demokráciák tapasztalata - sok helyen
eldöntheti a választási harc kimenetelét. Lévén szó
tömegmozgalomról.
Most felolvassuk a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligájának állásfoglalását a szakszervezeti mozgalom átalakulásáról.
- Az elmúlt 40 évben az állami szakszervezetek vezetői
lejáratták a szakszervezeteket, visszaéltek a dolgozók szervezkedési
jogával, szerepet játszottak a dolgozók közötti szolidaritás
szétverésében, és a munkavállalók kiszolgáltatottságának,
megfélemlítettségének létrejöttében.
A SZOT is felelősséget visel a jelenlegi gazdasági csődtömegért.
Alapvető szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a reformok
leállításában és vezető posztjain ma is olyan funkcionáriusok ülnek,
akik a vállalatvezetőkkel és az állami bürokráciával vállvetve
küzdöttek és küzdenek ma is a gazdasági rendszer konzerválásáért.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája szerint igen
nagy a veszélye annak, hogy a pártállam haszonélvezői úgymond
demokratikus szakszervezeti szövetség létrehozásával kísérlik meg
elleplezni felelőtlenségüket, megőrizni hatalmukat. Az FSZDL
továbbra sem fog elismerni olyan tömörülést, amelyben az MSZMP által
kinevezett funkcionáriusok irányítanak, s amely a gyárigazgatók
érdekképviseletét tartja legfőbb feladatának.
Az elmúlt évben megújulás címen eltávolították a SZOT-ból a
reformereket, eltökélten küzdöttek a független szakszervezetek és a
munkástanácsok létrehozása, megszilárdulása ellen. A Liga szerint a
most összeülő kongresszus nem képviseli a 4 és fél millió
munkavállalót, ezért ez a kongresszus nem jogosult végleges döntést
hozni a szakszervezeti vagyonról. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási híradó - 5. folyt.
|
A Liga fenntartja korábbi álláspontját, amelynek lényege: a
szakszervezeti vagyon az összes szervezett dolgozó vagyona, és
hasznából valamennyi szakszervezetnek és munkavállalónak részesednie
kell. A Liga csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely
megakadályozza, hogy szakszervezeti központ részvényesként bármilyen
hatalomra szert tegyen.
A Liga nem tartja megújíthatónak a SZOT-hoz tartozó
szakszervezeti rendszert, és változatlanul a dolgozók szabad
szervezkedésétől reméli a szakszervezeti mozgalom megerősödését.
Ugyanakkor szolidáris azokkal a szakmai szakszervezetekkel, amelyek
harcot hirdettek a SZOT hatalomátmentési kísérlete ellen. A Liga
szerint csak az üzemi szintektől kiinduló újraszerveződés
biztosíthatja a dolgozók érdekképviseletét. Új, hiteles vezetőket
kell választani, a csődért felelős funkcionáriusoknak menniük kell.
Olyan új szakszervezeteket akar a Liga, amelyben a
funkcionáriusok függnek a dolgozóktól, amelyekben nem automatikus a
tagdíj fizetés, decentralizált a vagyonkezelés, és munkavállalói
joghoz kapcsolódik az üdülés. A Liga alapvető fontosságúnak tartja
egy erős szakszervezeti rendszer létrejöttét, s az átalakulással
egyidőben elengedhetetlennel gondolja a hiteles szakszervezetek és
munkástanácsok együttes fellépését. Ezért szükséges szakszervezeti
kerekasztal létrehozása, amelyben a különböző irányzatú szakmai
szervezetek, szövetségek és munkástanácsok megvitathatják az
együttműködés feltételeit és alapelveit.
- Hangzik a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
állásfoglalása. Persze nemcsak a választásokra készül az ország.
Közeledik egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15-ike is.
(folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 6. folyt.
|
Többen aggódnak, hogy az ünnep ürügyén sokan pártpropagandára
fogják kihasználni az alkalmat, és ez az aggodalom máris megszülte
az első tiltakozó nyilatkozatot. Hogy a tiltakozásnak mi a tárgya,
az kiderül a következő közleményből:
- 1990. február 26-ikán a különböző pártok és szervezetek
képviselői megbeszélést folytattak a március 15-ikei
megemlékezésekről, az ünnepről történő televíziós közvetítésekről.
Megegyezés született abban, hogy képviselő-jelöltek - legyenek azok
bármelyik párt tagjai is - tekintettel a közelgő választásokra, ne
tartsanak beszédeket a fővárosban, s a Magyar Televízió ne
közvetítse vidéki beszédeiket sem.
Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós
beszédét a Magyar Televízió elnökségének elnöke utasítására a
televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend
megsértésének tartják és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése
ellen. Alóírók: dr. Zétényi Zsolt, Bajcsy-Zsilinszky Társaság.
Somorai László, DEMISZ. Deutsch Tamás, Fidesz. Dragon Pál, Független
Kisgazdapárt. Lóránt Károly, Független Szociáldemokrata Párt. Pősze
Lajos, MDF. Szeredi Pál, Magyar Néppárt.
- Olvassunk fel még egy tiltakozó közleményt, amely a
Kereszténydemokrata Néppárttól származik:
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész országot elárasztották a
Keresztény Nemzeti Unió propaganda anyagával. Az Unió tagjaként a
többi között felsorolják a Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel
értesítjük a Tisztelt Választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata
Néppárt nem volt, és jelenleg sem tagja semmiféle keresztény
uniónak.
Nevünk szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt.
Nemcsak elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy
nevünket ílymódon propaganda célokra felhasználják. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 7. folyt.
|
- Ezt volt a Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye.
Tekintettel az ország lakosságának folyamatos elöregedésére, semmi
kockázattal nem jár az a kijelentés, miszerint a nyugdíjasok
szavatatai sok mindent eldönthetnek a márciusi országgyűlési
választásokon.
Az idősebb korosztálynak egyébként Nemzedékek Pártja néven,
saját önálló poilitikai érdekképviseletük van, amely
képviselő-jelölteket is állított. A következő nyílt levél azonban
azt mutatja, hogy a Nemzedékek Pártja nincs megelégedve a jelenlegi
választási renddel. A részletek kiderülnek a nyílt levélből, amelyet
a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének címeztek.
"Tisztelt Elnök Úr
A Nemzedékek Pártja a nyugdíjasok és a
családok pártja, a legfiatalabb politikai pártok közé tartozik.
Megalakítását azon méltatlan helyzet idézte elő, amelybe került a
nyugdíjasok és a gyermekes családok többsége. Mivel egyéb irányokban
kifejtett erőfeszítéseink, hogy a kormányzat helyt adjon jogos
igényeinknek, nem jártak sikerrel, úgy kell döntenünk, hogy
politikai küzdőtéren fejezhessük ki az általunk képviselt érdekeket.
Úgy véljük, hogy társadalmunk igen jelentős hányadának érdekeit
kell a törvényhozásban képviselni. Pártunk nagy erőfeszítéseket
tesz, hogy időhátrányából valamit lefaragjon. Tekintettel a
körülményekre úgy véljük, hogy a törvényhozás társadalmi képviseleti
funkciójának teljességéhez alapvetően hozzátartozik a nyugdíjasok és
a családok önálló képviselete.
A nyugdíjasok parlamenti képviseletének biztosítása érdekében
pártunk megkísérli az indulást az egyéni választókerületekben, és a
területi listákon. A nyugdíjasok szétszórtságára tekintettel azonban
a választási törvény által előírt módszer várhatóan nem teszi majd
lehetővé ezeknek az állampolgároknak valós lélekszámukkal arányos
képviseletét. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 8. folyt.
|
Ezért tisztelettel kérjük a választási törvény olyan
módosításának kezdeményezését az Országgyűlésen, amely szerint a
cigányság kéréséhez hasonlóan a nyugdíjasok képviselete érdekében
pártunk önállóan indulhasson az országos listán függetlenül attól,
hogy hány szavazathoz jutott az egyéni választókerületekben és a
területi listákon, ahol a szétszórtság miatt nincs módunk mindenütt
jelöltet állítani. Ennek talán az lehetne a gyakorlati megoldása,
hogy minden egyes szavazó cédulán szerepeljen a Nemzedékek Pártja
valahogy úgy, ahogyan a területi listán felsorolt pártok
szerepelnek.
Kérésünk kedvező elbírálásában bízva maradunk tisztelettel:
Szántó Gábor, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének
elnöke, és Mihaleczki Vilmos, a Nemzedékek Pártja választási
irodájának vezetője."
- Mai adásunkban sorrendben a harmadik tiltakozó nyilatkozatot
fogják hallani, amelyet ezúttal a Fidesz oktatáspolitikai csoportja
jegyez.
"A mai napig diákokat fenyegetnek, inzultálnak, tanulmányaikban
hátráltatnak több közép- és felsőfokú oktatási intézményen, pusztán
politikai meggyőződésük miatt. Több esetben előfordult, még 1990-ben
is, hogy tanárok, illetve egyes oktatási intézmények különböző
vezetői diákokat Fidesz tagságuk, vagy szimpatizálásuk miatt az
iskolából való kizárással fenyegettek meg" - kezdődik a
Fidesz-nyilatkozat, majd így folytatja:
"Tiltakozunk a fenti gyakorlat ellen. Azt alkalmasnak tartjuk a
társadalmi méretű félelem- és feszültségkeltésre. Az átmeneti
időszak hatalmi vákuumában a korábbi évtizedek kommunista
diktatórikus irányítását látszólag semleges irányítás váltja fel.
(folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 9. folyt.
|
De ennek örve alatt a korábbi időkből változatlanul helyeiken
maradt erők gyakorlatilag ugyanazt csinálják. Azaz, a mai magyar
oktatásban a semlegesség diktatúrája valósul meg.
Fenti állítások igazolására konkrét esetekről is számot tudunk
adni, de ezt nem tesszük, mégpedig azért, mert nem egyes
személyekkel való leszámolást akarunk, hanem a magyar oktatás, a
magyar iskolák demokratizálását, azt, hogy erre is figyeljen oda a
társadalom. Aláírás: Prahos Péter, Fidesz oktatáspolitikai csoport."
- Utunk egy közlemény erejéig most vidékre vezet. A Magyar
Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei képviselő-jelöltjeinek
közleményéről van szó, amelyet mi is közreadunk:
"Mi, a Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei
országgyűlési képviselő-jelöltjei kijelentjük, hogy az új,
demokratikus parlamentben elsősorban a népet és nemzetet kívánjuk
szolgálni, és csak ezen belül, ezzel összeegyeztethető módon
képviseljük pártunk érdekeit.
A választások időszakára ellenfelünknek tekintjük a pártok és
képviselő-jelöltek többségét, de - ellentétben a Magyar Demokrata
Fórum jelöltjeivel - úgy gondoljuk, hogy a jövendő parlamenti munka
és kormányzás során éppen a nép és nemzet érdekében keresnünk kell
az együttműködés lehetőségét valamennyi párttal, így a Magyar
Demokrata Fórummal is.
Meggyőződésünk, hogy társadalmunk és gazdaságunk válsága minden
felelősen gondolkodó politikust közös megoldások keresésére,
esetenként kompromisszumok kötésére kötelez. Demokrácia egyébként
nem létezik együttműködés nélkül."
- Így a Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei
képviselő-jelöltjeinek nyilatkozata. És ezzel Kedves Hallgatóink a
választási híradó véget ért. Búcsúzik önöktől az adás szerkesztője,
Antal János. A viszont hallásra egy hét múlva. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|