|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A pártok és a sorszámok
|
-----------------------
München, 1990. február 27. (SZER, Késő esti Világhíradó) - Lélektani szempontból nem teljesen közömbös, hogy a szavazólapon melyik sorszámot kapja valamely párt. Lángh Júlia jelentkezik budapesti stúdiónkból:
Sorsolások folytak ma országszerte a választásokon részt vevő pártok sorrendjéről. Miért volt erre szükség?
Mindenekelőtt különböztessük meg a megyei és fővárosi, valamint az országos listán szereplő pártok ügyét, hiszen a szerepük eltérő. A választópolgár, amikor majd március 25-ikén a választások első fordulóján a szavazófülkébe lép, egyrészt választókerülete egyéni jelöltjére szavaz, tehát egy névre, egy személyiségre, másrészt pedig egy másik szavazólapon valamelyik pártra. Ez a másik lap az úgynevezett listás szavazás.
Annak tehát, hogy a listán a pártok milyen sorrendben vannak feltüntetve, kizárólag pszichológiai jelentősége van. Ez is leginkább akkor, ha a választópolgárt nem tekintjük eléggé felnőttnek, aki ismeri a helyzetet, és tudja, mit akar, hanem ha azt hisszük, hogy a pártok felsorolásának sorrendje befolyásolhatja. Mert abban, hogy a területi listákon megszavazott pártok milyen arányban kerülnek majd a parlamentbe, természetesen csak annak van szerepe, hogy melyikre hányan szavaztak és nem annak, hogy a választási nyomtatványon milyen sorrendben vannak. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok. Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen: például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49 százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49 százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum. Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 2. folyt.
|
Hacsak nincs még egy, ezúttal szintén pszichológiai jelentősége -, hogy a sajtó közli - mint ahogy természetesen közli, hiszen ez a dolga - az országos lista sorsolási sorrendjét és a választójogban még nem eléggé jártas közönség ennek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint amekkora az valójában. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|