 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai
tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A
tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos
gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által
eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így
van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a
Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános
ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt
sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az
Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a
sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási
rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne
különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a
választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi
törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok.
Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott
szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen:
például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49
százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49
százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett
töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják
el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen
sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű
esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok
száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum.
Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban
előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|