Rendszerváltás és az MTI

	The Times: Gordijevszkij-cikk (1.rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: London, 1990. február 27. kedd (MTI-tud) - A szovjet vezetés Nyugat-képzeteiről és a biztonsági szolgálatok dezinformációs tevékenységéről írt terjedelmes elemzést a The Times számára Oleg Gordijevszkij, a KGB londoni rezidentúrájának egykori főnöke. Gordijevszkij - aki 13 éven át kettős ügynök volt és 1985-ben menekült Nagy-Britanniába - nyilatkozatot adott az amerikai Time magazinnak és a BBC televíziónak is. A BBC hétfő esti panoráma műsorában közvetítte az interjút. Londoni politikai megfigyelők érdekesnek ítélik Gordijevszkij nyilvános színrelépésének időzítését. Nagy-Britanniában változatlanul nagy érdeklődés kíséri Colin Wallace volt katonai titkosszolgálati tiszt ügyét. Miként a belbiztonsági és kémelhárító szolgálat, az MI5 volt tisztje, Peter Wright tette ,,Kémfogó,, című könyvében, Wallace is leleplezte, hogy az MI5 a hetvenes években rágalomhadjáratot folytatott brit politikusok ellen, azt sejtetve, - amint ez példálul Harold Wilson munkapárti vezér, későbbi kormányfő esetében történt - hogy ,,szovjet ügynökök,,. Gordijevszkij egyébként a BBC-interjúban kijelentette, hogy Peter Wright állításával ellentétben, tudomása szerint a hatvanas és hetvenes években a KGB-nek nem voltak beépített ügynökei a brit titkosszolgálatokban. A The Times keddi számában két újságoldalt megtöltő írásában Gordijevszkij elmondja, hogy a szovjet propagandaapparátus a hetvenes évek végén utasítást kapott ,,a Kremlt leginkább irritáló Margaret Thatcher, Ronald Reagan és a néhai Franz-Josef Strauss konzervatív nyugatnémet politikus elleni kampány megindítására,,. Mint írja, 1980-ban a KGB közreműködésével Thatcher asszonyt rágalmazó 23 oldalas brosúrát állítottak elő, s ezt a különböző külföldi KGB-rezidentúrák ,,befolyásos ügynökei,, útján, ezek neve alatt publikálták. Gordijevszkij hosszú történelmi visszapillantásban számol be arról, hogy az orosz, illetve szovjet kommunista vezetők egymást követő nemzedékei - 1905-től 1985-ig bezárólag - megvetették a nyugati parlamenti demokráciákat, nem tanulmányozták a nyugati politikai rendszerek működését és minden ezzel kapcsolatos információtól elzárták a szovjet közvéleményt. (folyt.) 1990. február 27., kedd 16:00
Vissza »

	The Times: Gordijevszkij-cikk (2.rész)
Hruscsov, Brezsnyev és közvetlen utódai korszakáról szólva rámutat, hogy mind a politikai vezetés, mind a KGB, illetve a katonai biztonsági szolgálat felső vezetése nyugati nukleáris támadástól tartott. Annak alátámasztására, hogy a Kremlben tényleg hittek ebben, Ahromejev marsallnak a Magyar Televízió számára 1988-ban adott interjúját említi, amelyben kijelentette: 1984-ben úgy vélte, hogy az Egyesült Államok támadást indíthat a Szovjetunió ellen. Hozzáfűzi, hogy a nyugati döntéshozatali folyamatokat jól ismerő szovjet szakértők, elemzők és KGB-tisztek ostobaságnak tekintették ezt a megítélést, de nem mertek ellentmondani vezetőiknek. ,,Nem sokkal Gorbacsov színrelépése után végeszakadt ennek a badarságnak - írja. Két éven belül megkezdődött az új politikai gondolkodás és a külvilág józanabb, felvilágosultabb megközelítése,,. Gordijevszkij szerint ebben kulcsszerepet játszott Gorbacsov személyisége, politikai gondolkodásának nyitottsága. Az új szovjet vezető jól választotta meg tanácsadóit, akik közül Gordijevszkij az SZKP Polititkai Bizottságának tagjává emelt Alekszandr Jakovlev volt kanadai nagykövetet emeli ki. ,,Hatvan év után először fordult elő - írja - hogy (Jakovlev személyében) olyan politikus került a felső vezetésbe, aki személyes tapasztalatokat szerzett Nyugaton, behatóan tanulmányozta a témát és kevéssé homályosította el tisztánlátását a marxizmus ködfelhője,,. Pozitívan ítéli meg a Gorbacsov-Jakovlev irányvonalat támogató Eduard Sevardnadze külügyminiszter szerepét is. ,,A glasznoszty megnyitotta a gátakat az Európából és Amerikából érkező információk előtt, amelyek most már eljutnak a nagyközönséghez is. A hagyományos szovjet sztereotípiák elvetésének, a külképviseletekről érkező megbízhatóbb helyzetértékeléseknek köszönhetően minőségi változás ment végbe a szovjet külpolitikai gondolkodásban. Az ennek nyomán hozott döntések sorozata - az Afganisztánból való kivonulás, a középhatótávú rakéták kivonása Európából és Kelet-Európa szovjet ellenőrzés alóli felszabadítása - ez az igazi, alapvetően fontos eredmény, amit Gorbacsov elért,, - írja befejezésül Oleg Gordijevszkij.+++ 1990. február 27., kedd 16:03
Vissza »