|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
The Times: Gordijevszkij-cikk (2.rész)
|
Hruscsov, Brezsnyev és közvetlen utódai korszakáról szólva rámutat, hogy mind a politikai vezetés, mind a KGB, illetve a katonai biztonsági szolgálat felső vezetése nyugati nukleáris támadástól tartott. Annak alátámasztására, hogy a Kremlben tényleg hittek ebben, Ahromejev marsallnak a Magyar Televízió számára 1988-ban adott interjúját említi, amelyben kijelentette: 1984-ben úgy vélte, hogy az Egyesült Államok támadást indíthat a Szovjetunió ellen.
Hozzáfűzi, hogy a nyugati döntéshozatali folyamatokat jól ismerő szovjet szakértők, elemzők és KGB-tisztek ostobaságnak tekintették ezt a megítélést, de nem mertek ellentmondani vezetőiknek.
,,Nem sokkal Gorbacsov színrelépése után végeszakadt ennek a badarságnak - írja. Két éven belül megkezdődött az új politikai gondolkodás és a külvilág józanabb, felvilágosultabb megközelítése,,. Gordijevszkij szerint ebben kulcsszerepet játszott Gorbacsov személyisége, politikai gondolkodásának nyitottsága. Az új szovjet vezető jól választotta meg tanácsadóit, akik közül Gordijevszkij az SZKP Polititkai Bizottságának tagjává emelt Alekszandr Jakovlev volt kanadai nagykövetet emeli ki.
,,Hatvan év után először fordult elő - írja - hogy (Jakovlev személyében) olyan politikus került a felső vezetésbe, aki személyes tapasztalatokat szerzett Nyugaton, behatóan tanulmányozta a témát és kevéssé homályosította el tisztánlátását a marxizmus ködfelhője,,. Pozitívan ítéli meg a Gorbacsov-Jakovlev irányvonalat támogató Eduard Sevardnadze külügyminiszter szerepét is.
,,A glasznoszty megnyitotta a gátakat az Európából és Amerikából érkező információk előtt, amelyek most már eljutnak a nagyközönséghez is. A hagyományos szovjet sztereotípiák elvetésének, a külképviseletekről érkező megbízhatóbb helyzetértékeléseknek köszönhetően minőségi változás ment végbe a szovjet külpolitikai gondolkodásban. Az ennek nyomán hozott döntések sorozata - az Afganisztánból való kivonulás, a középhatótávú rakéták kivonása Európából és Kelet-Európa szovjet ellenőrzés alóli felszabadítása - ez az igazi, alapvetően fontos eredmény, amit Gorbacsov elért,, - írja befejezésül Oleg Gordijevszkij.+++
1990. február 27., kedd 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|