Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? (2.rész)


Az érvelés alapja, hogy az NDK-ra erőszakkal rákényszerítettek
egy olyan gazdasági-társadalmi rendszert, amelyben elesett a nyugati
rendszerbe integrálódott NSZK minden előnyétől, köztük a milliárdos
Marshall-segélytől. Kétségtelen viszont, hogy az NSZK, az elpusztult
,,harmadik birodalom,, jogutódaként eddig csak a nemzetiszocialista
rémuralom és népirtás bel- és külföldi áldozatainak összesen 80
milliárd márka kártalanítást fizetett, szemben az NDK-val, amely
csak a közelmúltban vállalta a reá nehezedő erkölcsi
társfelelősséget. Így Bonn 1952-től kezdődően hárommilliárd márkát
fizetett áruszállítások és szolgáltatások formájában Izrael államnak
is.

    A már korábban is hangoztatott jugoszláv, lengyel és más
kártérítési igényeket elutasítva az NSZK eddig arra az 1953. február
24-ikén Londonban aláírt egyezményre hivatkozott, amely szabályozta
a külföldi német adósságokat. Ennek értelmében az NSZK arról
biztosította a három nyugati hatalmat és harminc további országot -
a keleti tömb tagállamai a hidegháború körtülményei között nem
voltak jelen -, hogy kiegyenlíti a háború előtti és alatti időszak
külföldi német adósságait. A szerződéses partnerek azonban a háborús
kártérítési követelések teljesítésének kérdését elnapolták a
Németországgal való békeszerződés megkötése utáni időre.

    Az NSZK mindamellett már az egyezmény időpontjáig is fizetett
jóvátételt, méghozzá külföldi német vagyonból, bizonyos üzemek
lebontásából és megmaradt kereskedelmi hajók átadásából, s ez az
összeg mintegy kétmilliárd márka volt.

    A nyugatnémet sajtó szerint a jóvátétel problémája nehezebb mint
a határkérdés. Itteni vélemények szerint az egyesülés kapcsán a
londoni egyezményben említett békeszerződésre már aligha lesz
szükség. Az új Németország oly szorosan ágyazódik majd be az új
európai békerendbe, s oly mértékben lesz a közös európai ház egész
emeletének lakója, hogy elmaradhat a hagyományos békeszerződés, s
így jogilag elesik az ehhez kötött jóvátételek kérdése is.

    De erkölcsi-politikai szempontból is feleslegessé válhat. Hiszen
már maga az NSZK is - több évtizedes bevált demokráciájával,
megbízható és Európát ténylegesen stabilizáló politikai és
segítőkész gazdasági erejével - ennyi év aligha késztethető
valamiféle újabb elszámolására. És most már olyasmiért, amihez
lakossága túlnyomó többségének koránál fogva még csak közvetve sem
volt semmi köze. Egy tekintélyes bajorországi lap megállapította: az
eljövendő európai békerendszer valóban csak akkor lesz tartós, ha
érvényesül az egyenjogúság alapelve és lemondanak egyes tagjainak
megaláztatásáról. (folyt)



1990. február 27., kedd 12:59


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD