|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? (2.rész)
|
Az érvelés alapja, hogy az NDK-ra erőszakkal rákényszerítettek egy olyan gazdasági-társadalmi rendszert, amelyben elesett a nyugati rendszerbe integrálódott NSZK minden előnyétől, köztük a milliárdos Marshall-segélytől. Kétségtelen viszont, hogy az NSZK, az elpusztult ,,harmadik birodalom,, jogutódaként eddig csak a nemzetiszocialista rémuralom és népirtás bel- és külföldi áldozatainak összesen 80 milliárd márka kártalanítást fizetett, szemben az NDK-val, amely csak a közelmúltban vállalta a reá nehezedő erkölcsi társfelelősséget. Így Bonn 1952-től kezdődően hárommilliárd márkát fizetett áruszállítások és szolgáltatások formájában Izrael államnak is.
A már korábban is hangoztatott jugoszláv, lengyel és más kártérítési igényeket elutasítva az NSZK eddig arra az 1953. február 24-ikén Londonban aláírt egyezményre hivatkozott, amely szabályozta a külföldi német adósságokat. Ennek értelmében az NSZK arról biztosította a három nyugati hatalmat és harminc további országot - a keleti tömb tagállamai a hidegháború körtülményei között nem voltak jelen -, hogy kiegyenlíti a háború előtti és alatti időszak külföldi német adósságait. A szerződéses partnerek azonban a háborús kártérítési követelések teljesítésének kérdését elnapolták a Németországgal való békeszerződés megkötése utáni időre.
Az NSZK mindamellett már az egyezmény időpontjáig is fizetett jóvátételt, méghozzá külföldi német vagyonból, bizonyos üzemek lebontásából és megmaradt kereskedelmi hajók átadásából, s ez az összeg mintegy kétmilliárd márka volt.
A nyugatnémet sajtó szerint a jóvátétel problémája nehezebb mint a határkérdés. Itteni vélemények szerint az egyesülés kapcsán a londoni egyezményben említett békeszerződésre már aligha lesz szükség. Az új Németország oly szorosan ágyazódik majd be az új európai békerendbe, s oly mértékben lesz a közös európai ház egész emeletének lakója, hogy elmaradhat a hagyományos békeszerződés, s így jogilag elesik az ehhez kötött jóvátételek kérdése is.
De erkölcsi-politikai szempontból is feleslegessé válhat. Hiszen már maga az NSZK is - több évtizedes bevált demokráciájával, megbízható és Európát ténylegesen stabilizáló politikai és segítőkész gazdasági erejével - ennyi év aligha késztethető valamiféle újabb elszámolására. És most már olyasmiért, amihez lakossága túlnyomó többségének koránál fogva még csak közvetve sem volt semmi köze. Egy tekintélyes bajorországi lap megállapította: az eljövendő európai békerendszer valóban csak akkor lesz tartós, ha érvényesül az egyenjogúság alapelve és lemondanak egyes tagjainak megaláztatásáról. (folyt)
1990. február 27., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|