Rendszerváltás és az MTI

	Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? (1.rész)
Bonn, 1990. február 27 kedd (MTI-Panoráma) - Felhördülést okozott az NSZK- ban az a jugoszláviai (legfelső politikai és törvényhozási szinten felvetett) ötlet, amely szerint a német újraegyesítés nyomán rendezni kell a háborús jóvátételek fizetésének problémáját. De már ennél korábban is Lengyelországban olyan befolyásos személyiség jelentkezett ugyanezzel az igénnyel, mint a római katolikus egyház ottani legmagasabb méltósága, Józef Glemp bíboros. A népszerű és befolyásos főpap kijelentette: Lengyelországot elzárták attól, hogy részesülhessen a német jóvátételben, s ez is okozta az ország gazdasági elmaradását. A Stuttgarter Nachrichten főcímben tudatta: ,,Már maga Kadhafi is benyújtotta számláját,,. A tudósítás szerint a líbiai vezető elsősorban annak a veszélyes tevékenységnek a fejében óhajt pénzt bevasalni az egyesülendő Németországtól, amelyet a Rommel vezette afrikai expedíciós hadtest, az Afrika-Corps aknáinak hatástalanítása céljából kellett a Líbiaiaknak kifejteniük. Az ezredes emellett a Líbiának általában is széles körben okozott háborús károkért úgyszintén követel pénzbeni kiegyenlítést. A kérdés komoly: az emberiség történetének legpusztítóbb, legembertelenebb háborúja után a világégés egykori okozójának egyesített udódállama köteles-e még ma is fizetni jóvátételt? Bizonyos okokból ugyanis annak idején némely fizetések elmaradtak. A puszta tények a két német állam szempontjából a következők: kétségtelen, hogy a háború után az egykori szovjet megszállási övezet, illetve később az NDK húzta a rövidebbet a szó szoros értelmében: becslések szerint a kisebb és főleg szegényebb Kelet-Németország összesen körülbelül 65 és 100 millárd márka között szolgáltatott különböző jóvátételeket Moszkvának. A háborúban a legtöbb kárt szenvedett Szovjetunió az 1946-os párizsi jóvátételi konferencián kapta meg azt a jogot, hogy ezt az igényét a megszállási övezetében érvényesítse belátása szerint. A Szovjetunió aztán 1954-ben hivatalosan bejelentette, hogy lemond az NDK részéről nyujtandó további kártérítésekről. (A Szovjetuniót illette volna meg a nyugati megszállási övezetekben lefoglalt javak egytizede is, amit Moszkva 10 milliárd dollárra becsült.) Arno Peters brémai történész szerint - aki legutóbb Hans Modrow kele tnémet miniszt erelnökkel is találkozott Bonnban - az NSZK össz esen 727,1 milliárd márka jóvátételi kiegyenlítéssel tartozik az NDK-nak. Nem kevesen valóban úgy látják, hogy az N DK-t az NSZK-hoz képest súlyos anyagi és történelmi hátrányok érték, már csak történelmi helyzete folytán is. (folyt) 1990. február 27., kedd 12:56
Vissza »

	Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? (2.rész)
Az érvelés alapja, hogy az NDK-ra erőszakkal rákényszerítettek egy olyan gazdasági-társadalmi rendszert, amelyben elesett a nyugati rendszerbe integrálódott NSZK minden előnyétől, köztük a milliárdos Marshall-segélytől. Kétségtelen viszont, hogy az NSZK, az elpusztult ,,harmadik birodalom,, jogutódaként eddig csak a nemzetiszocialista rémuralom és népirtás bel- és külföldi áldozatainak összesen 80 milliárd márka kártalanítást fizetett, szemben az NDK-val, amely csak a közelmúltban vállalta a reá nehezedő erkölcsi társfelelősséget. Így Bonn 1952-től kezdődően hárommilliárd márkát fizetett áruszállítások és szolgáltatások formájában Izrael államnak is. A már korábban is hangoztatott jugoszláv, lengyel és más kártérítési igényeket elutasítva az NSZK eddig arra az 1953. február 24-ikén Londonban aláírt egyezményre hivatkozott, amely szabályozta a külföldi német adósságokat. Ennek értelmében az NSZK arról biztosította a három nyugati hatalmat és harminc további országot - a keleti tömb tagállamai a hidegháború körtülményei között nem voltak jelen -, hogy kiegyenlíti a háború előtti és alatti időszak külföldi német adósságait. A szerződéses partnerek azonban a háborús kártérítési követelések teljesítésének kérdését elnapolták a Németországgal való békeszerződés megkötése utáni időre. Az NSZK mindamellett már az egyezmény időpontjáig is fizetett jóvátételt, méghozzá külföldi német vagyonból, bizonyos üzemek lebontásából és megmaradt kereskedelmi hajók átadásából, s ez az összeg mintegy kétmilliárd márka volt. A nyugatnémet sajtó szerint a jóvátétel problémája nehezebb mint a határkérdés. Itteni vélemények szerint az egyesülés kapcsán a londoni egyezményben említett békeszerződésre már aligha lesz szükség. Az új Németország oly szorosan ágyazódik majd be az új európai békerendbe, s oly mértékben lesz a közös európai ház egész emeletének lakója, hogy elmaradhat a hagyományos békeszerződés, s így jogilag elesik az ehhez kötött jóvátételek kérdése is. De erkölcsi-politikai szempontból is feleslegessé válhat. Hiszen már maga az NSZK is - több évtizedes bevált demokráciájával, megbízható és Európát ténylegesen stabilizáló politikai és segítőkész gazdasági erejével - ennyi év aligha késztethető valamiféle újabb elszámolására. És most már olyasmiért, amihez lakossága túlnyomó többségének koránál fogva még csak közvetve sem volt semmi köze. Egy tekintélyes bajorországi lap megállapította: az eljövendő európai békerendszer valóban csak akkor lesz tartós, ha érvényesül az egyenjogúság alapelve és lemondanak egyes tagjainak megaláztatásáról. (folyt) 1990. február 27., kedd 12:59
Vissza »

	Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? (3.rész)
Ennek ellenére némely jelből, akár szovjet m egnyilatkozásokból is, Bonnban arra következtetnek, hogy a kérdés esetleg mégis napirendre kerülhet hivatalosan. Tárgyalni - mint mindenről - erről is lehet, a lényeg, hogy méltányos legyen a megoldás. Annak azonban mindenki előtt világosnak kell lennie: a nemzeti egyesítés amugy is nehéz és a gazdagabb fél számára is anyagi terhekkel járó folyamatában áldatlan dolog lenne éppen most megterhelni azt a németséget, amely nemcsak példás módon tanult szörnyűséges múltjából, hanem meghirdetett és immáron régóta cselekvően alakított célja szerint szilárd tényezője kíván lenni az európai biztonságnak és együttműködésnek, sőt, az az európai anyagi kiegyenlítődésnek és Kelet-Európa felemelésének is.+++ Flesch István Bonn MTI-Panoráma 1990. február 27., kedd 13:02
Vissza »