 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. február 27., kedd - Időnként parázs vita, már-már
pártharcok jellemezték a parlamenti ülésszak első munkanapját,
elsősorban a nemzetiségek országgyűlési képviseletét és a
köztársasági elnök választását illetően. Mint az várható volt, a
kisebbségek parlamenti képviseletét több kérdésben eltérően ítélték
meg az érintettek, és a jelenlegi törvényalkotók. Például a magyar
zsidó közösségnek az a része, amelyik nemzetiségnek vallja magát, a
kisebbségi törvény révén kíván mandátumhoz jutni, ugyanakkor a
vallási alapon állók is képviseltetni kívánják magukat a T. Házban,
mégpedig a felekezetek sorában.
Szó szót követett az ülésteremben Király Zoltán indítványáról,
amely a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának kimondását
javasolta. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) viszont határozottan
ellenezte, hogy ez a Parlament döntsön a kérdésről. Karvalits Ferenc
szerint, ha most dönt erről az Országgyűlés, elveszíti utolsó
esélyét, hogy emelt fővel távozzon, ha egyszer ősszel a képviselők
már döntöttek a kérdésben, most ne változtassák meg véleményüket -
mondotta. A vitában - bár csak közvetve érintette a napirendet -
érvek, ellenérvek csaptak össze a közvéleménykutatások választási
esélyeket latolgató adatai körül is.
A Parlament - amely 80 százalékos képviselői részvétellel
jelenlegi összetételében utoljára ült össze törvényt hozni - első
munkanapján az előző ülésről áthúzódó családjogi törvényt fogadta
el, és döntött a családi pótlékok kérdésében is. Eszerint a pótlék
ezentúl alanyi jogon jár a gyermek 20 éves koráig. Egy gyerek után
1770, kettő után 2070, három és több gyermek után pedig egyenként
2200 forintot folyósítanak, az egyedülálló szülőknek valamivel
többet. A családi pótlékban részesülők köre 80-90 ezerrel bővül.
Az ülésszak második, szerdai napján folytatódik a Glatz Ferenc
művelődési miniszter által kedden kora este beterjesztett oktatási
törvénymódosítás feletti vita, továbbá várhatóan döntenek majd
azokról a törvénymódosításokról és javaslatokról is, amelyeket az
első munkanapon megvitattak ugyan, de végleges állásfoglalást nem
hoztak azokról, így például a Magyar Néphadsereg névváltoztatásáról
Magyar Honvédségre. (MTI)
1990. február 27., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|