|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Nemzeti Egység Tanács új törvénye
|
-----------------------------------
London, 1990. február 27. (BBC, Esti panoráma) - Romániában a Nemzeti Egység Tanács törvényt adott ki a közrend, a politikai pártok és a közintézmények védelmére. Fodor György munkatársunkhoz fordultam, mert már sok volt az erőszakos tüntetés. Az új törvénynek az az esetleges veszélyes velejárója, hogy növeli a rendőrség és a katonaság hatáskörét. Mondd meg, mi a törvény célja?
- Ez a törvény nem növeli tulajdonképpen a hatáskörét a rendőrségnek és a katonaságnak, hanem valamilyenképpen iparkodik visszahelyezni egy normális helyzetbe ezt a hatáskört. A forradalom után az történt, hogy a rendőrség, amely Ceausescu milicistái voltak, úgy megszeppent, és az annyira meg lett félemlítve attól, hogyan nézi őket a lakosság, hogy a rendőrök nem mernek kimenni az utcára; még arra sem, hogy az autókat irányítsák.
A katonaság - mivel nincs rendőrség - hivatva van, hogy védelmezze az épületeket, a pártházakat és így tovább. Mit csinálhatnak ők? Nekik fegyverük van, ők nem lőhetik ezeket az embereket, tehát tulajdonképpen nincsen, aki fenntartsa a rendet. Ez történt akkor is, amikor a pártokat megtámadták, és amikor a katonaság tankokat kellett vigyen, hogy az embereket meggyőzze arról, menjenek el. Ez történt most is a kormányépülettel kapcsolatban.
Tehát tulajdonképpen a hatóságok eddig féltek a tömegtől. Ez a törvény arra való, hogy valamilyenképpen felbátorítsa és megadja a hatóságoknak azt a törvényes keretet, amelyikben elő van írva, ők mit tehetnek és mit nem. Például amikor rendzavarás van, akkor a rendőrség interveniális, ha nekik nem sikerül, akkor majd jön a katonaság. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Nemzeti Egység Tanács új törvénye - 1. folyt.
|
- Szükség volt, de gondolom, lényeges az is benne, hogy valamilyenképpen baj volt a központi hatósággal Romániában. Azért, mert a hatóság tulajdonképpen a Nemzeti Megmentési Front volt, amely nem érezte magát eléggé biztosan hatalmon, mert folyton azzal támadták, hogy monopolizálja a hatalmat jogtalanul. Ennélfogva nem merte a rendőrséget vagy a katonaságot bevetni. Viszont most van egy olyan szerv, amelyikben 39 párt van képviselve, és amely pártok - habár meglehetősen élesen tudnak veszekedni egymással különböző pártpolitikai kérdésekben - szerencsésen megegyeztek abban, hogy igenis mindenkinek az érdeke a rend fenntartása, hogy a választási kampányt le lehessen vezetni.
Tehát tulajdonképpen én meglehetősen pozitívnak látom ezt a törvényt, nemcsak abban, hogy rendet tart, hanem abban is, hogy egy nagyon fontos kérdésben a pártok megegyeznek egységes politikában.
- Most nézzük az érem másik oldalát. Kik a bajkeverők?
- Feltételezem, hogy nem egyetlen szervről beszélünk. Példának okáért amikor a történelmi pártokat - tehát a háború előtti polgári pártokat, melyek most újra léteznek - megtámadták, akkor azokat munkástömegek támadták meg, akiknek rendkívül előítéletei vannak ezekkel a pártokkal szemben, amiket még a Ceausescu-rendszer vert a fejükbe. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Nemzeti Egység Tanács új törvénye - 2. folyt.
|
Viszont ami történt most, február 18-ikán a kormányépület előtt és az épületben, azt kétségkívül - mint mindenki mondja Bukarestben - valaki szervezte, valaki elküldött oda 200-300 embert, akik felszerelve jöttek, hogy abba az épületbe betörjenek. Hogy ki küldte őket oda, tulajdonképpen nem tudja senki. Beszélnek arról, hogy külföldről irányították őket, mert kaptak aznap külföldön nyomtatott röpcédulákat. Beszélnek arról, hogy léteznek még külföldön a régi vasgárdista román fasiszta párt emberei, akik talán szervezik őket, bár ezek már 80 évesek, tehát nem feltételezhető, hogy ők azok, akik ottan dolgoznak.
Tulajdonképpen ez az egész dolog teljesen ködös, és a bajt még az tetőzi, hogy az egyetlen szerv Romániában, amelyik ezt ki tudná deríteni, maga a Securitate, Ceuasescunak a titkosrendőrsége, amelyiket szintén megvádoltak azzal, hogy talán ő szervezi ezeket a dolgokat. Tehát addig, amíg valamilyen új szerv nem jön létre, amelyik ezt ki tudná deríteni, alig hiszem, hogy megtudunk valamit. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|