 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (14. rész)
|
Bognár József (országos lista) a külföldön élő magyar
-------------
kisebbség szempontjából kívánta megvilágítani a kérdést.
Hangsúlyozta: ha a rendszerváltást követő és azt tükröző új magyar
Parlamentben nem lesz a nemzeti kisebbségeknek képviseletük, akkor a
Magyar Köztársaságnak semmiféle alapja nem lesz arra, hogy a
határokon túli magyar kisebbség érdekeinek védelmében fellépjen.
Lehet, hangoztatta, hogy a későbbiekben sokkal jobb törvény
alkotható, de a jelen helyzetben kihagyhatatlan a kisebbségek
képviseletének rendezése.
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) több képviselő gondolatára
----------
reagálva kifejtette: az alapvitát arról kellene lefolytatni, hogy az
alkotmány 68. szakaszának (2) bekezdésében foglalt jog érvényesítése
- vagyis az, hogy a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a
nemzeti és nyelvi kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket
a közéletben - milyen módon történjen. Több javaslat is elhangzott
erről a plénumon, és a Belügyminisztérium Választási Irodájának
feljegyzésében is szerepelnek megoldási javaslatok (például legyen
országgyűlési biztos, a nemzetiségi szervezetek vezetői állandó
meghívottak legyenek a Parlamentben, alakuljon nemzetiségi tanács).
Véleménye szerint akkor sincs késő, ha az új Parlament az első, vagy
a második ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok
-----------
Demokratikus Szövetségének főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy
az Országgyűlés október óta görgeti maga előtt ezt a témát. Most
pontot tehet a mondat végére, ám ha nem dönt a nemzeti és nyelvi
kisebbségek országgyűlési képviseletéről, akkor sokan nem tudnak
majd választóik elé állni az utolsó pillanatban sem. Második
megjegyzése a pártoknak szólt - utalva a politikai egyeztető
tárgyalásokra -: amikor a nemzetiségekről, a kisebbségekről
döntenek, kérdezzék meg az ő véleményüket is, mert ,,valószínűleg
tudnak ők is hasznosat, okosakat mondani,,. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|