|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Vállalkozók Országos Szövetségének álláspontja a
tulajdonreformról (5. rész)
(OS)
|
Tapasztalataink alapján e szerződéses formában ma a vállalkozók olyan mértékű átalányokat fizetnek a ténylegesen felesleges vállalati központoknak, amely elégséges forrást jelentene arra, hogy a vállalkozók a kereskedelmi vendéglátó egységeket megvásárolhassák. A ,,kivásárlásnál,, az eddig befizetett átalányokat, illetve azok egy részét, mint állami befizetéseket figyelembe kell venni. Ezen ingatlanok, üzletek és berendezéseik értékének meghatározására ma léteznek megfelelő módszerek, így ez viszonylag könnyen megoldható. Jogszabályi rendezést kíván azonban a már korábban is említett helyiségbérletek tulajdonná való átminősítése. Megítélésünk szerint nem jelent túlzott előnyt, privatizációs kockázatot ha már a korábban versenyeztetett formában megnyert egységek tulajdonjoga közvetlenül, tehát nem további pályázatokkal kerülne a jelenlegi üzemeltetők tulajdonába abban az esetben, ha ezt ők vállalják.
További járható útnak tartjuk a munkavállalók, illetve a vállalati menedzserek részvéntulajdonlását abból a célból, hogy fokozódjon érdekeltségük az általuk működtetett gazdasági eszközök eredményes hsznosításában. E gondolat támogatásakor azonban szigorú feltételrendszert kell megkövetelni, azaz itt sem tartjuk járható útnak az osztogatást, mint koncepciót. Teljes szívvel támogatható azonban ez a gondolat abból a megközelítésből, hogy a vállalatnál képződő eredményből a vállalat saját döntése alapján ne kizárólag pénzbeni jutalom formájában részesítse dolgozóit, vezetőit, hanem részvényekhez is juttathassa.
Ennek a megoldásnak gazdasági haszna is bizonyítható. Egyrészt a dolgozók, illetve a vállalatvezetők jövedelme a korlátozottan rendelkezésre álló munkabéren túl, értékpapír formájában is megjelenne, amely az eredményesen működő vállalatoknál biztosítaná a jövedelmek reálértékének megtartását, sőt növelését is. Az így kiáramló jövedelem egyrészt rendelkezne teljesítmény háttérel, másrészt mégsem közvetlen vásárlóerőként jelenne meg, hanem a gazdaság számára ma a legkívánatosabb befektetés formájában. Ez a jövedelemforma tehát semmiképpen sem jelenne meg árualap nélküli inflációs jövedelemként. További előnye ennek a megoldásnak, hogy a dolgozók, illetve a vállalatvezetők, a vállalat hosszú távú eredményességében válnak érdekeltté. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|