 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választási esélyek - 1. folyt.
|
Szintén a felelősséget és tudatosságot jelzi, hogy milyen
szempontok szerint választanak a polgárok az egyesek szerint
túlságosan bőségesnek tartott kínálatból. A döntést elsősorban az
befolyásolja, hogy a választott jelölt milyen programot képvisel,
tehát jelszavakkal és szép szavakkal már nem lehet manipulálni, az
emberek valódi programot akarnak.
A választás második szempontja, hogy a jelölt harcol-e a helyi
ügyekért. Ebben vagy az a megszokás játszik szerepet, hogy az eddigi
honatyák, ha egyáltalán felszólaltak az Országgyűlésen, inkább csak
kis helyi ügyekkel mertek előhozakodni, tehát a választópolgár ezt
tekinti a képviselő egyik fő feladatának, de szerepe lehet annak a
rossz tapasztalatnak is, hogy eddig a megválasztott, azaz
automatikusan megszavazott képviselő még fogadóóráján is alig volt
megtalálható, és az emberek most már tényleg olyan honatyát akarnak,
aki komolyan törődik körzete helyi érdekeivel.
A harmadik szempont volt a jelölt melletti döntésben, hogy
melyik pártnak a tagja és a személyes rokonszenv fontosságban csak
ezután következő szempont.
Ami a pártok ismertségét illeti, minden megkérdezett tudott
fejből pártokat felsorolni. A legismertebb, illetve a legtöbb
megkérdezett által emlegetett a - mit tegyünk, így van - Magyar
Szocialista Párt, de csak néhány tized százalékkal vezet a Független
Kisgazdapárt előtt, a megkérdezettek 70,8, illetve 70,5 százaléka
említette ezt a két pártot. Ezután következik ismertségben a Magyar
Demokrata Fórum 65, majd az MSZMP 54 százalékkal, azután az SZDSZ 53
és a Fidesz 51 százalékkal.
Nézzük csak, mit jelent ez.
Ahhoz képest, hogy 30 éven át csak az MSZMP nevét hallhatták, az
az 54 százalék nem is olyan nagyon sok, míg figyelemre méltóan jól
ismertek olyan pártok, amelyeknek a neve kevesebb mint két éve van
csak a köztudatban, és nem is idéz régebbi történelmi emlékeket sem.
(folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|