 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Egy felmérés tanulságai
|
-----------------------
München, 1990. február 27. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia
jegyzete:
Nem igaz, hogy a többpártrendszer, sőt jelen körülmények között
sokpártrendszer káoszt okoz; nem igaz, hogy a magyar állampolgárok
sokallják a politikát; nem igaz, hogy a választópolgárok
tájékozatlanok lennének, és nem ismernék ki magukat a közelgő
választások előtt. Ez lenne a legfőbb tanulsága a független
közvéleménykutató, a Medián Kft. legújabb felmérésének.
Hogy melyik pártnak lehetett az érdeke ennek az ellenkezőjét
terjeszteni, azt a jelek szerint igenis tudatos és öntudatos
választópolgárok megítélésére bízzuk. És hogy ennek a tévhitnek a
továbbterjesztéséhez hozzájárult a magyar tömegtájékoztatás jelentős
része, az sajnálatos tény, amit írjunk az elmúlt évtizedek negatív
hagyományainak a rovására.
Négy hét múlva a szavazóurnákhoz járul a magyar választópolgár,
de már most sorra készülnek az esélylatolgató statisztikák. Ezek
közül most egyet veszünk szemügyre, a Medián közvéleménykutatását,
amely arra ad választ, hogy hol tartanak a pártok, no és a
választópolgárok most néhány héttel a választások előtt.
Állampolgári öntudatról tanúskodik és magas aránynak számít,
hogy az országos reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 52
százalék részt kíván venni a választásokon, további 27 százalék
valószínűleg részt fog venni. Mindössze 12 százalék nyilatkozott
úgy, hogy biztosan nem akar szavazni.
Azoknak, akik biztosan, illetve valószínűleg szavaznak majd,
együtt összesen 79 százalék, több mint a fele, 57 százaléka már
tudja, azaz február közepén, a felmérés idején már tudta: kit,
melyik pártot kívánja bejuttatni szavazatával a parlamentbe.
(folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|