|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (7. rész)
|
A beszámoló feletti vitában elsőként Nagy József (Baranya m. ----------- 6. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselője emlékeztette a T. Házat arra, hogy szerte Európában a kisebbség, a nemzetiség problémája alapvető politikai kérdés. Közép-Kelet-Európában, így nálunk is, küzdünk történelmi örökségünkkel, az évszázadok óta megoldatlan gondokkal. Hosszú ideig úgy gondoltuk - mondotta -, hogy hazánkban jó és haladó törvények biztosítják a nemzetiségi jogokat, mégis a kisebbségek körében terjed az elégedetlenség. Így helyzetüket nem vehetjük egyszerűen tudomásul, keresni kell a megoldás módozatait. Ha a határainkon túli magyarság jogos igényeit támogatjuk és segítjük, itthon is példa értékű nemzetiségi politikát kell folytatnunk - tette hozzá.
A biztottság vitájában - amelyet egyébként nem tudott befejezni - egyetértés mutatkozott abban, hogy ilyen törvényre szükség van. Abban már eltértek a vélemények, hogy a beterjesztett javaslatok jó megoldást jelentenek-e vagy sem. A bizottsági ülésen résztvevő nemzetiségi érdekképviseletek bírálták a törvényjavaslatot, nagyobb számarányú képviseleteket kértek. Kifogásolták a delegálás kijelöléses módszerét is, mert szerintük antidemokratikus és politikai hiba, ha nem az érdekeltek választják képviseletüket. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a zsidóközösség azon része, amely nemzeti kisebbségnek tekinti magát, szerepeljen a törvényjavaslatban felsorolt kisebbségek körében. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|