 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (6. rész)
|
Kulcsár Kálmán arról is tájékoztatta a plénumot, hogy a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete nem csak az etnikai azonosságot érző
zsidóközösség nevében kért képviseletet az Országgyűlésben, hanem a
magukat egyházként, vallásként definiáló zsidóság nevében is, és ez
egybeesik más egyházak hasonló javaslataival. A kormány foglalkozott
ezzel a kérdéssel, ám végül úgy döntött: nem lenne helyes, ha az
egyházak a nemzeti kisebbségekhez hasonló képviselethez jutnának a
Parlamentben. Kivihetetlen, hogy valamennyi egyház jogosult legyen a
képviseletre, hiszen így - több tucat egyház működésével számolva -
nem a pártok, hanem az egyházak parlamentjévé válna az Országgyűlés.
Ráadásul az is előfordulhat, hogy egyes politikai erők - a
törvényeket kijátszva - nem pártot, hanem egyházat alapítva
kísérelnék meg a képviselőházba való bejutást.
Sajnálkozását fejezte ki az igazságügyminiszter amiatt, hogy
Magyarországon egykamarás Országgyűlés van. E testületbe ugyanis a
választás közvetlenül és titkosan történik, az általános és egyenlő
választójog alapján. Ezt a rendszert alapvetően megbontaná, és az
általános választások politikai eredményét is jelentősen
megváltoztatná, ha más elvek alapján nagy számban kerülnének be a
Parlamentbe különböző szervezetek képviselői. A kormánynak továbbra
is az a véleménye - mondta -, hogy a nemzeti kisebbségek politikai
jogait komplex rendszerben kell biztosítani, illetőleg az alkotmány
elkészítésekor újból meg kell fontolni a második kamara
bevezetésének lehetőségét is. A kétkamarás parlamenti rendszer
kidolgozása már megkezdődött, ám a megvalósítása természetesen már
az új Országgyűlésre, illetve kormányra vár.
Végül a miniszter javasolta, hogy az alkotmányt érintő összes
módosítást egy törvénybe, egységes szerkezetbe foglalják. (Ezt utóbb
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elfogadta.) (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|