|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (1. rész)
|
1990. február 27., kedd - Kedden 336 képviselő jelenlétében
- a T. Ház tagjainak több mint nyolcvan százalékos részvételével -
megkezdődött az Országgyűlés februári ülésszaka.
A napirend tárgyalása előtt a Parlament megemlékezett a 35 évvel ezelőtt elhunyt Zsedényi Béla jogászprofesszorról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés első elnökéről, akit 1950-ben koholt vádak alapján életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Zsedényi Bélát 1963-ban rehabilitálták, de erről családja és a közvélemény is csak a múlt évben értesült. A plénum kegyelettel adózott Bognár Rezső, közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselő emlékének is.
Ezt követően hosszas procedúra után elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. A képviselők tekintettel a benyújtott előterjesztések, indítványok sokaságára s arra a korábbi megállapodásukra, hogy mandátumuk lejártáig már csak olyan kérdéseket tűznek napirendre, amelyek a gazdaság, az államapparátus és a közintézmények folyamatos működőképességét, az ország kormányozhatóságát biztosítják, több tárgyalásra javasolt törvénytervezetet is leszavaztak. Az Országgyűlés végül is napirendjére tűzte
- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, s azzal összefüggésben a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot;
- a Magyar Köztársaságá alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot a hovédelmi bizottság előterjesztésében a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról;
- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot a köztársasági elnök közvetlen választására tett képviselői indítványa alapján;
- a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslatot;
- az oktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, s azzal együtt az egyetemekről szóló országgyűlési határozattervezetet;
- a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot;
- a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot;
- az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot, a deregulációs törvény tervezetét; (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (2. rész)
|
- a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot;
- a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot;
- a lakáscélú állami kölcsönök utáni kamatadó fizetéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot (illetve, ha azt nem fogadnák el, akkor a lakáscélú állami kölcsönök utáni kamatadó fizetéséről szóló törvény végrehajtási rendeletének módosítására tett indítványt);
- az általános forgalmi adóról szóló törvény mellékletének kiegészítésére tett törvényjavaslatot;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására tett törvényjavaslatot;
- a családi pótlék, a gyes és a gyed minimumának, valamint a nyugellátás további emelésére tett önálló képviselői indítványt;
- az Országgyűlés 19/1989. és 20/1989. számú határozatainak módosításáról szóló országgyűlési határozattervezetet, illetve az általános jóvátételról szóló törvényjavaslatot;
- a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe küldendő meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozattervezetet;
- a pornográfia és a szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmáról szóló népi kezdeményezést;
- az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról szóló országgyűlési határozattervezetet;
- az 1990. évi vagyonpolitikai irányelveket, valamint az Állami Vagyonügynökség 1990. évi költségvetéséről, ügyvezető igazgatójának megválasztásáról és illetményéről szóló javaslatokat;
- a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót;
- a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek devizaellátásáról szóló országgyűlési határozattervezetet;
- az Országgyűlés ideiglenes vizsgáló bizottságainak jelentését;
- az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt vagyonmérlegének vizsgálatáról;
- interpellációk és kérdések, valamint
- személyi javaslatok megtárgyalását. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (3. rész)
|
Elsőként a családjogi törvény módosításáról döntöttek a képviselők. Mint ismeretes, a legutóbbi ülésszakon elnapolták a szavazást, ugyanis az igazságügyminiszter és az egyik képviselő ellentétesen vélekedett arról: e törvény alkotmányerejű-e vagy sem. A Parlament e kérdés eldöntésére az Alkotmánybíróságot kérte fel. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a családjogi törvény alkotmányerejű, így elfogadásához minősített többség, a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
A mostani szavazás során a plénum először a módosító indítványokról döntött. Ezek között elvetette Horváth Jenő javaslatát, miszerint a gyámhatóság helyett a bíróság nyilváníthassa örökbe adhatónak a gyermeket.
A Parlament - a már elfogadott módosításokkal együtt - 312 igenlő, 7 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - korábban már többször módosított - 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslatot.
A csjt március 1-jén lép hatályba.
Napirend előtt egy személyi kérdést is megtárgyalt a testület. Balsay István, az Országos Választási Bizottság tagja lemondott e tisztségéről, mivel a Magyar Demokrata Fórum országos listáján jelöltként indul a közelgő választáson. Helyébe - Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár javaslatára - Németh Jánost, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara polgári eljárásjogi tanszékének vezetőjét választották meg. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (4. rész)
|
Ezt követően a képviselők megszavazták az elnöknek azt a javaslatát, hogy együttesen tárgyalják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatokat.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében kifejtette: -------------- a kormány eredeti megoldási javaslata az volt, hogy az egykamarás Parlamentben nem elsősorban országgyűlési képviselet útján, hanem egy komplex intézményrendszer kialakításával célszerű elérni a nemzeti kisebbségek politikai befolyásoló szerepének biztosítását. Ennek intézményes formája lehet például a nemzeti, etnikai, nyelvi kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőiből álló nemzetiségi tanács. De a legfőbb döntéshozó fórum, az Országgyűlés munkájában is részt vehetnének a nemzeti kisebbségek küldöttei állandó meghívottakként, tanácskozási joggal felruházva.
Ezekkel a megoldásokkal azonban a nemzeti kisebbségek vezetői nem értettek egyet, ragaszkodtak a garantált parlamenti képviselethez. Erre tekintettel a kormány - amely még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nem biztosítja a hazai kisebbségeknek az általuk igényelt jogokat - olyan megoldást igyekezett találni, amely kielégíti ezeket az igényeket, ugyanakkor beilleszthető a magyar jogrendszerbe. Figyelembe kellett venni azt a magyar sajátosságot, hogy a kisebbségek nálunk nem egy tömbben, hanem az ország különböző településein elszórtan élnek. A kormány javaslata szerint a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek egy-egy képviselővel rendelkezhetnek majd az Országgyűlésben, és e képviselőket a választójogi törvény szabályai szerint megválasztott 386 képviselőn felül az Országgyűlés maga választja, kooptálja tagjai sorába. A törvényjavaslat két alternatívát tartalmaz; az egyik szerint a kisebbségi képviselőt az Országgyűlés elnöke jelölné, a másik szerint pedig a pártok és a független képviselők küldöttjeiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot a jelöltekre, a kisebbségek érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével. Kulcsár Kálmán bejelentette, hogy a kormány ez utóbbi megoldást támogatja, ugyanis ez demokratikusabb és ellenőrizhetőbb. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 13:50
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (5. rész)
|
A javasolt alkotmánymódosítás értelmében a tanácsi önkormányzatokban ugyancsak kötelező lenne a kisebbségek részvételét biztosítani. Ennek részletes szabályait majd az önkormányzati törvényben kell kimunkálni.
Ezután az igazságügyminiszter arról szólt, hogy miért éppen a törvényjavaslatban szereplő kisebbségeket illesse meg a parlamenti képviselet joga. Mint mondotta, Magyarországon a német, a szlovák, a román és a délszláv nemzeti kisebbség jelentős számban és szervezett közösségekbe tömörülve él. E kisebbségek érdekképviseleti szervei jelezték, hogy igényt tartanak a nemzeti kisebbség státusára, és az ezzel járó kollektív politikai jogokra. Közülük a délszláv nemzetiségek - a szerbek, a horvátok és a szlovének - külön-külön kívánnak önálló nemzetiségi szövetségeket alakítani. A közelmúltban a hazai cigányság is - amely vitathatatlanul önálló nemzeti etnikai kisebbség - megalakította érdekképviseleti szerveit, és ugyancsak igényt tart kollektív politikai jogokra.
A magyarországi zsidóság helyzete jóval bonyolultabb. Közösségük ugyanis nem egységes. Vannak, akik kizárólag vallási közösségeknek tartják magukat, mások igényt tartanak a nemzeti etnikai kisebbségi státusra, de jelentős számban vannak olyanok is, akik semmiféle megkülönböztetést nem tartanak indokoltnak, és egyszerűen magyaroknak vallják magukat. A kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat - a zsidó közösség egységes véleményének hiánya miatt - a zsidókat nem sorolta a parlamenti képviselethez jutó kisebbségek sorába. Az elmúlt héten azonban tárgyalásokat folytatott a magyar zsidóság jelentős szervezeteivel, így az Országos Rabbitanáccsal, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel és a Magyar Izraeliták Országos Képviseletével, amelyek jelezték, hogy a zsidóság jelentős része igényt tart a nemzeti etnikai kisebbségnek járó parlamenti képviseletre. A kormány ez ellen nem emel kifogást, sőt javasolja, hogy ennek megfelelően módosítsák a benyújtott törvényjavaslat szövegét. A pótlólag beterjesztett szöveg a következő: a Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti, etnikai kisebbségnek vallja, az Országgyűlésben egy-egy képviselővel rendelkezik. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 13:54
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (6. rész)
|
Kulcsár Kálmán arról is tájékoztatta a plénumot, hogy a Magyar Izraeliták Országos Képviselete nem csak az etnikai azonosságot érző zsidóközösség nevében kért képviseletet az Országgyűlésben, hanem a magukat egyházként, vallásként definiáló zsidóság nevében is, és ez egybeesik más egyházak hasonló javaslataival. A kormány foglalkozott ezzel a kérdéssel, ám végül úgy döntött: nem lenne helyes, ha az egyházak a nemzeti kisebbségekhez hasonló képviselethez jutnának a Parlamentben. Kivihetetlen, hogy valamennyi egyház jogosult legyen a képviseletre, hiszen így - több tucat egyház működésével számolva - nem a pártok, hanem az egyházak parlamentjévé válna az Országgyűlés. Ráadásul az is előfordulhat, hogy egyes politikai erők - a törvényeket kijátszva - nem pártot, hanem egyházat alapítva kísérelnék meg a képviselőházba való bejutást.
Sajnálkozását fejezte ki az igazságügyminiszter amiatt, hogy Magyarországon egykamarás Országgyűlés van. E testületbe ugyanis a választás közvetlenül és titkosan történik, az általános és egyenlő választójog alapján. Ezt a rendszert alapvetően megbontaná, és az általános választások politikai eredményét is jelentősen megváltoztatná, ha más elvek alapján nagy számban kerülnének be a Parlamentbe különböző szervezetek képviselői. A kormánynak továbbra is az a véleménye - mondta -, hogy a nemzeti kisebbségek politikai jogait komplex rendszerben kell biztosítani, illetőleg az alkotmány elkészítésekor újból meg kell fontolni a második kamara bevezetésének lehetőségét is. A kétkamarás parlamenti rendszer kidolgozása már megkezdődött, ám a megvalósítása természetesen már az új Országgyűlésre, illetve kormányra vár.
Végül a miniszter javasolta, hogy az alkotmányt érintő összes módosítást egy törvénybe, egységes szerkezetbe foglalják. (Ezt utóbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elfogadta.) (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:32
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (7. rész)
|
A beszámoló feletti vitában elsőként Nagy József (Baranya m. ----------- 6. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselője emlékeztette a T. Házat arra, hogy szerte Európában a kisebbség, a nemzetiség problémája alapvető politikai kérdés. Közép-Kelet-Európában, így nálunk is, küzdünk történelmi örökségünkkel, az évszázadok óta megoldatlan gondokkal. Hosszú ideig úgy gondoltuk - mondotta -, hogy hazánkban jó és haladó törvények biztosítják a nemzetiségi jogokat, mégis a kisebbségek körében terjed az elégedetlenség. Így helyzetüket nem vehetjük egyszerűen tudomásul, keresni kell a megoldás módozatait. Ha a határainkon túli magyarság jogos igényeit támogatjuk és segítjük, itthon is példa értékű nemzetiségi politikát kell folytatnunk - tette hozzá.
A biztottság vitájában - amelyet egyébként nem tudott befejezni - egyetértés mutatkozott abban, hogy ilyen törvényre szükség van. Abban már eltértek a vélemények, hogy a beterjesztett javaslatok jó megoldást jelentenek-e vagy sem. A bizottsági ülésen résztvevő nemzetiségi érdekképviseletek bírálták a törvényjavaslatot, nagyobb számarányú képviseleteket kértek. Kifogásolták a delegálás kijelöléses módszerét is, mert szerintük antidemokratikus és politikai hiba, ha nem az érdekeltek választják képviseletüket. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a zsidóközösség azon része, amely nemzeti kisebbségnek tekinti magát, szerepeljen a törvényjavaslatban felsorolt kisebbségek körében. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:38
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (8. rész)
|
Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy több képviselő is módosító indítványt nyújtott be, ezért a törvényjavaslatot általános és részletes vitára bocsátotta. Elsőként
Tóth Károly (országos lista) református püspök kért szót. ----------- Elmondotta, nincs arról tudomása, hogy az egyházak lemondtak volna parlamenti képviseleti igényükről. Véleménye szerint kiáltó ellentmondás lenne, ha a következő Országgyűlés a munkáját úgy kezdené meg, hogy hiányoznának az egyházak képviselői. Márcsak azért sem engedhető meg, mert az elkövetkezendő időszakban jelentősen növekedni fog a felekezetek és az egyházak szerepe. Nem fogadható el az igazságügyminiszternek az érvelése: túl sok az egyház, és így nem lehet megoldani képviseletüket. Tóth Károly szerint ezt az egyházakra kell bízni, majd ők elosztják a számukra kijelölt helyeket. Éppen ezért azt javasolta, hogy a nemzeti kisebbségekhez hasonlóan az egyházak tíz képviselői helyet kapjanak, s a megfelelő személyeket erre a feladatra saját maguk ki fogják választani.
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) annak a véleményének adott ------------ hangot, hogy a Parlament tévedhet, hozhat rossz döntést, ám tudatosan rossz törvényt alkotni semmiképpen sem szabad. Márpedig a kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatot szinte mindenki vitatja, elsősorban maguk a kisebbségek képviselői. Ráadásul a törvényjavaslat nincs összhangban az alkotmány rendelkezéseivel. Az alkotmány ugyanis előírja, hogy a képviselők megválasztása közvetlen módon történjen. Úgy vélekedett: a jogszabályt nem szabad részletes vitára bocsátani. Azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot, amelyben megfogalmazza a kisebbségek képviseletével kapcsolatos problémát, s annak megoldását utalja a következő Parlament hatáskörébe. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:39
|
Vissza »
|
|
Az Oszággyűlés februári ülésszaka - első munkanap (9. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) - egyetértve ------------------- Horváth Jenővel, tovább érvelt a törvényjavaslat ellen. Mint mondotta: a határokon túli magyar kisebbség szakértőivel, politikai vezetőivel is konzultált erről a kérdésről; közülük Dobay István közjogi szakértő véleményét idézte. Eszerint a romániai magyarság akkor kíván garantált képviseletet magának a parlamentben, ha az új román parlament az új román alkotmány szerint kétkamarás lesz, egyébként képviseletük bármely formája korporatív elemként megzavaraná a jogrendszert. Az egyébként utolsó napjait élő magyar Parlamentet is óva intette ilyen, a választási rendszert korporatív irányba elmozdító megoldás alkalmazásától. Figyelmeztetett arra is, hogy e törvényjavaslat elfogadásával azonnal felbukkanhatnak jogos, érvekkel alátámasztható igények vallási és más kisebbségek képviseletére is.
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) az előtte szólókkal ------------ ellentétben úgy vélte: a Parlament ne hagyja testámentumként utódjára a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldását. Egyetértve azzal, hogy az igazi megoldást a választójogi törvény módosítása jelentené - amelyre már nincs lehetőség -, indítványozta: a törvénytervezetben javasolt 8 képviselő helyett inkább 18-at kellene kooptálni.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a törvénytervezet elfogadása, --------- mint átmeneti megoldás mellett tette le a garast. Véleménye szerint elvetése negatív bel- és külpolitikai konzvekvenciákat vonna maga után. Pusztán a jelenlegi választójogi törvény alkalmazásával - mondotta - az állami paternalizmust párt- vagy szervezeti paternalizmus váltaná fel, holott a nemzetiségi érdekeknek pártoktól függetlenül kell megjelenniük a magyar Parlamentben. A törvény célja - hangsúlyozta - az, hogy nemzetiségenként legalább egy képviselő mindenképpen bejusson az Országgyűlésbe, ha ez más módokon nem sikerül is. Az igazi megoldás szerinte a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetése, illetve a választójogi törvény módosítása, ezen belül a pártlisták mellett a nemzetiségi listák állítása lesz majd. Ennek eldöntése viszont már valóban az újonnan megválasztott Országgyűlésre vár. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (10. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.) nem tudott egyetérteni a ------------- javaslat ellenzőinek megközelitésével, mert szerinte a jogi szempontok mellett egyéb érvek is léteznek. Egyebek között rámutatott: a kisebbségeket érintő kérdésekben korántsem lenne baj, ha az új országgyülésben szavazataikkal éppen az érintettek képviselői billentenék majd valamilyen irányba a mérleg nyelvét. A módositó javaslat elfogadását azzal a kiegészítéssel támogatta, hogy az a zsidóság képviseletére is adjon módot.
Roszik Gábor (Pest m. 4 vk.) bár maga is egyházi ember, mégsem ------------ javasolta az egyházak parlamenti képviseletét. Mint mondta: az egyházi vezetők ebben a kérdésben sem kérték ki széles körben a hívők, a lelkészek véleményét. A legnagyobb gondnak azt látta, hogy azok az egyházi vezetők döntenének a delegáltakról, akik jórésze nem demokratikus választással került posztjára. Úgy vélte, hogy az új parlamentben a pártok - s közöttük az alapvetően kereszténydemokrata irányzatu Magyar Demokrata Fórum, amelynek maga is tagja - megfelelőképpen vállalnák a hívő emberek képviseletét. ((olyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:43
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (11. rész)
|
Peják Emil (Budapest, 56. vk.) - maga is szerb anyanyelvű ---------- lévén - személyes hangvételű beszédében arról a szorongásról, félelemről szólt, amely még ma is tapasztalható a Magyarországon élő nemzetiségiek körében. Gondjaikat sorolva kiemelte - egyebek között -, hogy a II. világháború után több generáció nem viselhette keresztnevét, annak magyar megfelelőjét írták be az anyakönyvbe. Az oktatást érintve különösen azt sérelmezte, hogy az anyanemzet történelmét egyáltalán nem tanítják a nemzetiségi iskolákban, ahol magának a nyelvnek az oktatása sem megoldott.
Véleménye szerint az előterjesztés nem jó, túl későn tűzték napirendre, ám a ,,semminél több,,. Később mindenképpen tökéletesíteni kell; a problémát ténylegesen majd egy kétkamarás parlament létrejötte oldhatja meg. A képviselő kijelentette: a benyújtott törvényjavaslat megfosztja kollektív jogaitól a nemzetiségeket, hiszen a pártokra bízza, hogy a nemzetiségi képviselőkre javaslatot tegyenek. Úgy vélte: a nemzetiségekre kell bízni, hogy demokratikus vitában, egymás között megvívott ,,harcban,, döntsenek képviselőikről, s ezt az Országgyűlésnek tudomásul kell vennie.
A törvénytervezet vitáját hallgatva Peják Emil arra a következtetésre jutott, hogy a felszólalók egy része valójában kortesbeszédet tartott, nem pedig a nemzetiségi jogokkal foglalkozott. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:45
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (12. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós ismét szót kért - ezúttal csak két percre - kifejtve: Peják Emilnek igaza van a kisebbségi sérelmek felemlegetésével, ám ezek nincsenek összefüggésben a parlamenti képviseleti móddal. A kisebbségi sérelmeket - véleménye szerint - más módon kell megoldani, ennek hatékonyabb, jobb, következetesebb és a parlamentarizmussal összeegyeztethetőbb módszerei is vannak. Meggyőződése - mondotta -, hogy a felszólaló képviselők akár egyetértettek a törvényjavaslattal, akár nem, a kisebbségi jogvédelem hívei.
Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok ------------- Demokratikus Szövetsége nevében szólt. Kifejtette: formálisnak és átmenetinek tartják ezt a törvényjavaslatot. Egyetértenek azonban azzal, hogy most fogadják el, és a következő időszakban keressék a végső megoldást. Javasolta mindazonáltal, hogy képviselőiket maguk a nemzetiségek választhassák meg, titkosan, kongresszuson vagy országos értekezleten.
Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.) Kossuth Lajos 1869-ben leírt, ma ------------ is időszerű intelmeit idézte véleményének alátámasztására. Úgy vélte: ha a zsidóság kisebbségnek érzi magát, akkor éppúgy beletartozik a nemzetiségi kategóriába, mint a többi felsorolt nemzetiség. Különben a kiemelt nemzetiségeknek juttatott jogok nemhogy jogegyenlőséget teremtenek, hanem éppenhogy privilégiumokat jelentenek számukra. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (13. rész)
|
Schőner Alfréd (országos lista) főrabbi a magyar zsidó közösség -------------- sorsát érintő számos felvetésre reagált abból a nézőpontból, hogy miként minősíti a vitát a rabbi? Szerinte nem felel meg a valóságnak az a beállítás, amely szerint a közösség nem heterogén. Igen is, erőteljesen az, a magyar zsidóságban sok árnyalat, irányzat érvényesül. A főrabbi ezután arról szólt, hogy hazánkban az emberi jogok minden állampolgárnak kijárnak. Éppen ezért a zsidóság alapvető joga, hogy annak minden egyes tagja eldöntse, miként éli meg identitását, nemzetiségi vagy vallásos alapon. Ha a törvényt a T. Ház elfogadja, s így a magyar zsidó közösség azon része, amely kisebbségnek tekinti magát, képviselethez jut a Parlamentben, fontos, hogy akik vallásos alapon közelítik meg a kérdést, szintén képviselőt juttathassanak az Országgyűlésbe az egyházak, felekezetek révén. Demokráciát csak úgy lehet felépíteni, ha a társadalom összessége képviseltetheti magát a Parlamentben - tette hozzá.
Ezután Peják Emil röviden reagált Tamás Gáspár Miklós ----------- hozzászólásának egy kitételére hangoztatva, hogy felhozott sérelmei nemcsak egy korábbi időszakra vonatkoztak, hanem a jelenlegire is. Éppen ezért fontos, hogy a nemzetiségek képviselethez jussanak a Parlamentben, hogy a sérelmeket hitelesen tehessék szóvá. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (14. rész)
|
Bognár József (országos lista) a külföldön élő magyar ------------- kisebbség szempontjából kívánta megvilágítani a kérdést. Hangsúlyozta: ha a rendszerváltást követő és azt tükröző új magyar Parlamentben nem lesz a nemzeti kisebbségeknek képviseletük, akkor a Magyar Köztársaságnak semmiféle alapja nem lesz arra, hogy a határokon túli magyar kisebbség érdekeinek védelmében fellépjen. Lehet, hangoztatta, hogy a későbbiekben sokkal jobb törvény alkotható, de a jelen helyzetben kihagyhatatlan a kisebbségek képviseletének rendezése.
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) több képviselő gondolatára ---------- reagálva kifejtette: az alapvitát arról kellene lefolytatni, hogy az alkotmány 68. szakaszának (2) bekezdésében foglalt jog érvényesítése - vagyis az, hogy a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és nyelvi kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben - milyen módon történjen. Több javaslat is elhangzott erről a plénumon, és a Belügyminisztérium Választási Irodájának feljegyzésében is szerepelnek megoldási javaslatok (például legyen országgyűlési biztos, a nemzetiségi szervezetek vezetői állandó meghívottak legyenek a Parlamentben, alakuljon nemzetiségi tanács). Véleménye szerint akkor sincs késő, ha az új Parlament az első, vagy a második ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok ----------- Demokratikus Szövetségének főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés október óta görgeti maga előtt ezt a témát. Most pontot tehet a mondat végére, ám ha nem dönt a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről, akkor sokan nem tudnak majd választóik elé állni az utolsó pillanatban sem. Második megjegyzése a pártoknak szólt - utalva a politikai egyeztető tárgyalásokra -: amikor a nemzetiségekről, a kisebbségekről döntenek, kérdezzék meg az ő véleményüket is, mert ,,valószínűleg tudnak ők is hasznosat, okosakat mondani,,. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:48
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (15. rész)
|
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) annak a véleményének adott ------------ hangot, hogy a legjobb megoldás a kétkamarás parlament kialakítása lett volna. Mivel erre nem került sor, ezért mindenképpen közvetlen képviseletet kell biztosítani a kisebbségnek. Semmilyen más, Parlamenten kívüli megoldás nem fogadható el.
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) szintén úgy vélekedett, hogy a ----------- kisebbségeknek mindenképpen lehetővé kell tenni a közvetlen parlamenti képviseletet, még akkor is, ha ennek érdekében módosítani szükséges az alkotmányt. A döntést nem lehet halogatni, semmiképpen sem indokolt azt a következő Parlamentre hárítani.
Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnöklő Fodor István lezárta a törvényjavaslat általános vitáját, s határozathozatal következett. A képviselők úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátják.
Elsőként Bánffy György (Budapest 4. vk.) kért szót, aki ------------- ismertette törvénymódosító javaslatát. Elmondta, hogy szerinte a jogszabályban a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén nemzetiségűeket, valamint a magukat nemzetiségieknek valló cigányokat, illetve a zsidóságnak azon tagjait, akik nemzetiségnek kívánják nyilváníttatni magukat, tekintsék kisebbségeknek. A képviselő szerint a magyarországi zsidóságnak lehetővé kell tenni, hogy válasszon. Tény, hogy sokan közülük hitfelekezethez tartózóknak tekintik magukat, és semmi másnak; ez emberi és állampolgári joguk. Számosan akadnak olyanok, akik a maguk zsidóságát nemzetiségi etnikumként kívánják megélni. Ezt is lehetővé kell tenni, érvényesítve az alkotmánynak az identitásválasztás szabadságával kapcsolatos alapelvét. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 14:50
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (16. rész)
|
Nagy Gyula (országos lista) evangélikus püspök azzal egészítette ---------- ki Tóth Károly javaslatát, hogy az egyházak és vallásfelekezetek parlamenti jelenlétükkel is hozzá kívánnak járulni az erkölcsi válságban lévő ország jövőjének formálásához. Véleménye szerint a pártok képviseletében mandátumot szerző egyházi személyiségek jelenléte az Országgyűlésben hasznos, de ez nem jelenti maguknak az egyházaknak a jelenlétét a törvényhozásban.
Zsidei Istvánné (Heves m. 5. vk.) szükségesnek tartotta a --------------- nyilvánosság előtt is megismételni a jogi bizottsághoz benyújtott módosító javaslatait, mert a vita alapján úgy vélte, azok nem ismertek képviselőtársai előtt. A képviselőnő azt indítványozta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül a kisebbségek képviseletéről azok érdekképviseleti szervei tájékoztassák a Parlamentet. Amennyiben ezek több személyt is megjelölnek, közülük az Országgyűlés titkos szavazással válasszon.
Mivel a részletes vitában többen nem kívántak hozzászólni, az elnök lezárta a vitát, s szünetet rendelt el. Ez alatt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a vitában elhangzott módosító javaslatokat. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:52
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2005 sz. hírre
|
A mai mtib2005 sz. Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (3. rész) című hírünk 5. bek. 2. sorában a név helyesen: Balsai István ---- (MTI)
1990. február 27., kedd 16:34
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (17. rész)
|
Ezekről azonban csak szerdán reggel határoznak, mivel az alkotmány módosítására vonatkozó további két törvényjavaslat vitája után - az ott elhangzottak alapján - a jogi bizottság egységes szerkezetbe foglalja azokat.
Ezt követően Kovács Mátyás, a honvédelmi bizottság előadója ------------- fűzött rövid szóbeli kiegészítést a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról szóló - az alkotmány, továbbá a honvédelmi törvény módosítását is szükségessé tevő - törvényjavaslathoz. Mint mondotta, a bizottság - Sebők János Veszprém megyei képviselő felvetésére - egyhangúlag azt javasolja, hogy a Magyar Néphadsereg nevét változtassák Magyar Honvédségre. Ez az elnevezés ugyanis hűen kifejezi a magyar fegyveres erők védelmi jellegét, és jobban illeszkedik a történelmi hagyományokhoz. Az előterjesztéssel egyébként a honvédelmi miniszter is egyetértett.
A törvénytervezethez senki nem jelentkezett hozzászólásra. (Döntés tehát erről is szerdán várható.)
Ezután a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó, ugyancsak alkotmánymódosítást igénylő törvényjavaslatot vették sorra, amelyet az indítványozó, Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) ------------- terjesztett elő. Expozéjában emlékeztetett a november 26-i népszavazás eredményére, s az Alkotmánybíróság azzal kapcsolatos határozatára, miszerint nincs jogi akadálya annak, hogy módosítsák az alaptörvényt. Alapos áttekintést adott arról is, hogyan választanak elnököt az európai parlamentáris demokráciákban: közvetett választás mindössze három országban van, közülük kettőben, Olaszországban és az NSZK-ban kétkamarás a törvényhozás. A miénkhez hasonló, egykamarás parlamentként csak Görögországban választanak államfőt, minősített többséggel. Véleménye szerint az elnökválasztás nemcsak a jogi ésszerűség alapján ítélendő meg, hanem figyelembe kell venni az átmenet problémáit, a politikai helyzetet, azt, hogy a választási kampány kellős közepén tartunk, a pártpolitikai erőviszonyokat és a potenciális jelölteket is.
A képviselő kifejtette: bizonyosra vehető, hogy az új Parlamentben többpárti, törékeny koalíciójú, erős ellenzéki frakciók ellensúlyával küzdő kormány fog működni. E labilis kormányzás ellensúlya lehet a nép által hitelesített köztársasági elnök. Ellenkező esetben az elnök nem igazán tudja a semleges hatalmi erőt képviselni az alkotmányos kormányzás védelmében. Az államfő politikai presztízsét és társadalmi legitimációját növeli, hogy hatalma közvetlenül a néptől ered. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (18. rész)
|
Jogköre - a jogszabályok alapján - gyenge, nem kell attól tartani, hogy a túl erőssé tenné a közvetlen választás.
(Király Zoltán egy korábbi nyilatkozatában kifejtette: az elnökválasztást olyan kora őszi időpontra kell kiírni, hogy a megválasztott államfőt október 23-án beiktathassák hivatalába.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.) elsőként kapott szót az ------------------- általános vitában. Leszögezte: nem ért egyet Király Zoltán javaslatával. Véleménye nem azt jelenti, hogy képviselőtársa indítványát nem tartja érdemesnek a megvitatásra, hanem arról van szó, hogy a jelenlegi Parlament működésének utolsó periódusában ne teremtsen kész helyzetet a választások utáni, valószínűleg teljesen más összetételben létrejövő Országgyűlésnek. Nyomatékosan kérte tehát képviselőtársait, hogy utasítsák el Király Zoltán indítványát és a köztársaságielnök-választás kérdésében csak a választások után létrejövő, új összetételű T. Ház döntsön. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (19. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista) a maga és a Magyar Szocialista ------------- Párt parlamenti csoportja nevében támogatta Király Zoltán indítványát és érvelését is. Mint mondotta: önálló módosító javaslata pusztán technológiájában különbözik az indítvány előterjesztőjétől, így a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság feladata lesz eldönteni: melyik változatot tartja célszerűbbnek.
Immár nem szokatlan, hogy Hámori Csaba és Tamás Gáspár Miklós politikai kérdésekben is vitatkozik egymással a plénum előtt. Az MSZP parlamenti csoportjának vezetője ezúttal is reflektált az SZDSZ-párti képviselő felszólalására. Visszaidézte, hogy Tamás Gáspár Miklós a leendő Parlament összetételéről szólva hivatkozott bizonyos közvéleménykutatásokra és mintegy prejudikált egy majdani helyzetet. Ebből kiindulva óva intette képviselőtársát attól, hogy ,,mérget vegyen közvéleménykutatásokra,,, hiszen - példaként említette - Nicaraguában is biztosra vették még két nappal ezelőtt a sandinisták győzelmét.
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) elmondta: szíve szerint ---------------- támogatná Király Zoltán javaslatát, hiszen már októberben, az alkotmány módosításakor is ennek megfelelően voksolt. Viszont mint annak a Parlamentnek a tagja, amely a békés átmenetet alakító előadásban nem az utolsó felvonásnál, hanem az epilógusnál tart, az indítvány ellen szavaz. Véleményének alátámasztására ő sem fukarkodott politikai érvek felsorakoztatásával. Hangsúlyozta: a lakosság, nem azt várja, hogy a további hatalmi osztozkodásban döntsön. Azt várja, hogy a kialakult kiélezett, bizonytalan, kiszámíthatatlan helyzetben a lehetséges válaszokat megadja olyan kérdésekben, mint a nyugdíj, a családi pótlék, a kamatadó. Ennek a Parlamentnek tehát bölcs belátással önmérsékletről tanúskodó döntéseket kell hoznia.
Karvalits Ferenc sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nincs ma olyan politikai erő, amely felismerte volna azt a történelmi szükségszerűséget: új menetrendre van szükség, és már a Parlament sem lehet ez az erő. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (20. rész)
|
A legnagyobb hibául azt a lassúságot rótta fel, amellyel hazánkban önmagához mérten a változások végbemennek. Ki a felelős ezért? - tette fel a kérdést. Ki a felelős azért, hogy még az ősszel nem voltak szabad választások, a nép nem választott köztársasági elnököt, hogy idén tavasszal nem lehetnek helyhatósági választások, nem született bérreform. Mindez, a működést zavaró, egyensúlytalan állapot a pártok alkujának eredménye - szögezte le.
Mindezzel együtt is úgy vélte: a Parlament, ha most döntést hoz a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében, elveszti utolsó esélyét arra, hogy emelt fővel távozhasson. Ha egyszer ősszel, a politikai egyeztető tárgyalások megállapodását szem előtt tartva, bár kényszeredetten, döntött ebben a kérdésben, most ne változtassa meg véleményét.
Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) hangoztatta, hogy véleménye ----------- szerint az az egyedüli helyes megoldás, ha a nép közvetlenül választja meg a köztársasági elnököt, és ezt a feladatot nem a Parlamentre bízzák. Márcsak azért is, mert a jelenlegi közvéleménykutatási eredmények bizonyítják, egyetlen párt sem fogja megszerezni a szavazatok jelentős részét, hiszen a legnépszerűbb párt is a jelenlegi vizsgálatok szerint csupán 20-25 százalékot mondhatna magáénak. Így valószínűleg koalíciós kormányzásra lehet számítani, és a parlamentben erőteljes lesz az ellenzék. Ilyen körülmények között mindenképpen szükség van a nép által megválasztott köztársasági elnökre, aki stabilizáló szerepet tölthet be. A népszavazás után úgy tűnt ez az álláspont nem idegen az SZDSZ-től sem. Úgy látszik azóta megváltoztatták a véleményüket.
Maróthy László (Békés m. 13. vk.) szintén egyetértett Király -------------- Zoltán javaslatával. Azzal érvelt: nem lehet tudni, mennyien mennek el szavazni, mikor jöhet létre egy erős kormány. Az országnak viszont stabilitásra van szüksége, amely csak úgy biztosítható, ha olyan köztársasági elnök van, akit az egész nép választott. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 17:09
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (21. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13 vk.) is azon a véleményen volt, ------------- hogy a köztársasági elnököt a népnek kell megválasztania. Azt várta, hogy a négy kérdésben népszavazást kezdeményező pártok a szavazás eredményének ismeretében maguk kezdeményezik majd a nép számára ennek a lehetőségnek a megadását. Mint mondta: nincs meggyőződve arról, hogy az új Parlamentben nem éppen Tamás Gáspár Miklós az, aki erre a módosításra javaslatot tesz majd.
E felszólalást követően Tamás Gáspár Miklós kért újból szót, aki ------------------- ismételten hangsúlyozta, hogy a népszavazás kérdése az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Az SZDSZ szóvivője valóban nyilatkozott a népszavazás után és azt mondta, hogy a népszavazás eredménye a köztársasági elnök megválasztásának módját illetően nem volt egyértelmü, éppen ezért az új Parlamentnek kell ebben a kérdésben végső és egyértelmü döntést hoznia a népszavazás szellemében. Ezért kérte a képviselőket arra, hogy most ne hozzanak döntést, illetve ha igen, az elutasító legyen.
Több hozzászóló nem lévén az elnöklő Fodor István itt lezárta az általános vitát, majd a Parlament döntése alapján részletes vitára bocsátotta Király Zoltán indítványát. A képviselőknek azonban az addig elhangzottakon kívül más hozzáfüznivalójuk már nem volt. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (22. rész)
|
Mivel a téma részletes vitájában senki sem kért szót, így Király Zoltán kapta meg a lehetőséget, hogy válaszoljon az -------------- elhangzottakra. Hangoztatta, ő is, mint sokan mások elfogadta a politikai egyeztető tárgyalásokon született kompromisszumot, hogy első alkalommal közvetlenül válasszon az ország köztársasági elnököt. Meggyőződését fejezte ki: ennek az első alkalomnak tradícionális ereje lett volna a mindenkori köztársasági elnök megválasztásában. Úgy vélte, alkotmányjogi csapdába került a Parlament, amiből saját magát kell kihúznia, s a beterjesztett alkotmánymódosító javaslat ezt szolgálja. Karvalits Ferenctől eltérően nem érezte elkésettnek ezt, sőt inkább időszerűnek, márcsak azért is, mert előérzete szerint instabil parlamenti állapot következik be a választások után. Ez tenné szükségessé, hogy a mostani Parlament döntsön egy olyan hatalmi intézményről, közjogi méltóságról, amely megteremtheti a politikai egyensúlyt.
Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a határozathozatalra ebben a kérdésben is csak az ülésszak második napján kerül sor, csakúgy, mint a másik két alkotmánymódosító javaslat esetében. Ezt követően a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át a képviselők. Csehák Judit ------------ szociális és egészségügyi miniszter előterjesztésében hangsúlyozta: bár nem sikerült minden kérdésben megnyugtató megoldást találni, a beterjesztett törvényjavaslat mégis több pontjában előrelépést jelent. Legfontosabbnak változtatásnak azt tartotta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a családi pótlék a jövőben - a szándékok szerint - nem társadalombiztosítási ellátás lesz, s folyósításának előfeltétele nem a szülők munkaviszonya lesz. A gyereknevelés költségeihez az állam a gyermeket nevelőnek a gyermek léte jogán folyósítja a támogatást. Ennek - mint mondotta - nem csak elvi, hanem a fenyegető munkanélküliség miatt gyakorlati jelentősége is van. A családi pótlék teljes körűvé tétele az esélyegyenlőséget szolgálja, megteremti e fontos szociális jog gyakorlásának államilag, törvényben garantált feltételeit, s erősíti a gyermekek jogának nemzetközileg elismert garanciáit is. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 17:41
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (23. rész)
|
A miniszter arról is szólt: a jogosultság meghatározásánál alapvető szempontnak tekintették, hogy a magyar állampolgárok teljes körére, valamint a magyar állampolgárokkal csaknem azonos jogállású nem magyar állampolgárokra is terjedjen ki ez a jogosultság. A törvényjavaslat eredeti formájában korlátozások is szerepeltek, így a rokkantnyugdíjban részesülők és a rokkantsági járadékot kapók nem kaphattak volna családi pótlékot. Csehák Judit bejelentette: a Minisztertanács előző napi ülésén hozzájárult, hogy ezek az emberek is hozzájuthassanak a családi pótlékhoz, s így a törvényjavaslatot ezen a ponton kedvezően módosítsák. Új vonása a törvényjavaslatnak, hogy a jogosultság alanyának azt tekintik, aki a háztartásában neveli a gyermeket, s ha a gyermeket intézetben nevelik, akkor az intézet válik a családi pótlékra jogosulttá. A miniszter kedvezőnek minősítette, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a családi pótlék összegét törvényben határozzák meg, s a szükséges módosításáról csak az Országgyűlés dönthet. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem tartja jónak azt a javaslatot, miszerint a családi pótlék összege a mindenkori infláció mértékével automatikusan emelkedjék, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyermeknevelés költségei ennél jóval nagyobb arányban növekednek.
Végül elmondta, hogy a számítások szerint a családi pótlék alanyi jogon történő juttatása 80-90 ezer gyerekkel növeli a jogosultak körét. Ennek költségkihatása - április elejei bevezetéssel számolva - az idén valamivel több mint egymilliárd forint. Ezt a fejlesztési többletet egyébként az Országgyűlés az elmúlt év decemberében már jóváhagyta az állami költségvetés elfogadása során. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 17:42
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (24. rész)
|
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) a szociális és ------------------ egészségügyi bizottság képviseletében arról szólt, hogy meglehetősen nagy azoknak a családoknak a száma, amelyek megfelelő biztosítás hiányában családi pótlékot csak egyéni segélyezésként kapnak, és ezek a családok gyakran megalázónak, sértőnek tartják ezt a módot. Sokan inkább a nyomorúságot vállalják. A családi pótlék állampolgári joggá válása már évtizedekkel ezelőtt szerte Európában törekvés volt, így itthoni törvénybe foglalása egyúttal felzárkózást is jelent Európához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a családi pótlék reálértékének megőrzésére programot kell kidolgozni. Arról is beszélt, hogy a bizottságban éles vita alakult ki; számos javaslat hangzott el például a jogosultak körének bővítésére, a korhatár kérdésében, de minderre a 64 milliárd forintos keret egyelőre nem ad lehetőséget. Vita volt arról is, hogy a családi pótlék visszavonható legyen-e vagy sem. A bizottság semmiféle jogot sértő korlátozást nem fogadott el. A családi pótlék a gyermek létének és megélhetésének biztosítéka kell hogy legyen.
Az elnök ezután bejelentette, hogy két képviselő módosító indítványt tett, ezért a törvényjavaslatot általános, majd részletes vitára bocsátja.
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) felszólalásában utalt ------------- arra, hogy sok szülő elhanyagolja gyermeke nevelését, ezért mielőbb meg kell erősíteni a gyámhatóságok szerepét, csakúgy, mint a gyermekvédő, gyermeknevelő intézetekét. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 18:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (25. rész)
|
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) a Magyar Néppárt ------------------ parlamenti csoportja nevében az anyák, a családok védelmében javasolta: a kormány a törvény végrehajtási utasításának elkészítésekor, az igényjogosultság meghatározásakor konkrétan fogalmazza meg, hogy a családi pótlék külön kérelem nélkül anyai jogon jár és elsődlegesen a szülő anyákat illeti meg. A végrehajtási utasítás tartalmazzon garanciákat is arra, hogy a családi pótlékot valóban a gyermekekre, a családokra fordítsák. Mindezt azért tartotta fontosnak, mert tapasztalatai szerint az anyákat a családi pótlék csak külön kérelem alapján illette meg, s gyakorta - különböző nem kívánatos magatartás miatt - a család, a gyermek csak nehezen juthatott hozzá jogos ,,jussához,,.
Az általános vita lezárásával a plénum - szavazással - a törvénytervezetet részletes vitára is alkalmasnak ítélte.
A részletes vitában elsőként Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) ------------ kért szót. A törvényjavaslatnak arra a súlyos hiányosságára hívta fel a figyelmet, hogy hatálya nem terjed ki az egyetemeken, főiskolákon tanuló szülőkre. Ezért javasolta: a miniszterasszony egyeztessen, hogy legalább a szociális ösztöndíj mértéke érje el a családi pótlékét. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 18:03
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (26. rész)
|
Mivel több képviselő nem kért szót, az elnöklő Horváth Lajos a vitát lezárta, s az elhangzó felvetésekre Csehák Judit válaszolt. ------------ Elmondta, hogy a korábban benyújtott módosító indítványokat az Országgyűlés illetékes bizottsága véleményezte, azzal a miniszterasszony egyetértett, így a továbbiakban az indítványokkal nem foglalkozott. Ördög Ferenc képviselő felvetésével kapcsolatban elmondotta: nem a jelenlegi törvényben veszik figyelembe javaslatát, hanem a felsőoktatás reformja és támogatási rendszerének átalakítása keretében hasznosítják. A továbbiakban arról szólt: az állampolgári jogon járó családipótlék-rendszer sem tudja biztosítani, hogy bizonyos családokban a gyerekek kapják meg az állami támogatást. Ez azonban nem a törvény feladata, nem nélkülözhető ugyanis a gondos szakszerű szociális munka, a családtámogatás. Ezért azt javasolta, hogy a bizottsági véleményeket figyelembe véve fogadják el a képviselők a benyújtott törvényjavaslatot.
Ezután határozathozatal következett. A szavazás során a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel a szociális és egészségügyi bizottság nem értett egyet, nem fogadták el. Így nem értettek egyet azzal, hogy családi pótlékban részesítsék a 16 évnél idősebb, de 20 évnél fiatalabb gyermekeket is, akik nem oktatási intézményekben tanulnak, hanem foglalkoztatáspolitikai szakmai képzésben vagyis a szükségessé váló átképzésben vesznek részt. Ugyancsak elvetették azt az indítványt, hogy ne legyen jogosult családi pótlékra az a gyerek, akinek önálló keresete van, abban az esetben, ha jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Nem nyerte el a képviselők egyetértését az az indítvány sem, amely lehetővé kívánta tenni a családi pótlék elvonását attól a családtól, ahol a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használják fel.
Végül a bizottság által jóváhagyott képviselői indítványokkal kiegészítve általánosságban és részleteiben - 229 egyetértő, 10 ellenző és 25 tartózkodó szavazattal - elfogadta az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 18:05
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (27. rész)
|
Az ülésszak következő napirendi pontjaként a képviselők áttértek az oktatási törvény módosítására tett javaslat tárgyalására, melynek előadója Glatz Ferenc művelődési miniszter volt. A tárca vezetője ------------ elöljáróban hangsúlyozta: a most beterjesztett módosító törvényjavaslat a szeptemberi tanév új szellemben való kezdéséhez szükséges változtatásokat tartalmazza. A társadalmi, politikai változások mellett az alkotmány módosításából is adódott feladat. Általános elvárás, hogy az állami oktatás politikailag pártsemleges legyen, ezért ki kell iktatni a régi oktatási törvényből mindazokat a részeket, amelyek szocialista, vagy egyoldalú pártpolitikai, ideolgóiai nevelési célkitűzésekre vonatkoznak.
A javasolt módosítások nyomán a tárca fel kívánja adni az állam iskola-alapítási monopóliumát. Ez a kérdés a társadalmat rendkívül erősen foglalkoztatja nemcsak az egyházi iskolák, hanem a magániskolák, magánegyetemek kapcsán is. Erre kötelezi hazánkat az az ENSZ-egyezmény is, amelyhez 1964-ben csatlakoztunk, s amely kimondja, hogy Magyarországon a szülők és a gyámok jogosultak nem állami oktatási intézményben taníttatni gyermekeiket, amennyiben azok a szakmai követelményeknek megfelelnek. Utalt arra, hogy az előzetes tárgyalásokon a magániskolák és a magánegyetemek kérdésében több ponton viták voltak. Úgy vélte, hogy a javaslat egyértelműen tisztázza: a magániskolában és magánegyetemen tanulóknak jogait és az oktatás feltételeit az alapítónak kell biztosítania, az állam pedig támogathatja ezeket a vállalkozási alapon létrejövő iskolákat.
A miniszter kiemelte: a törvénymódosítás lépést tesz az alternatív közoktatás irányába, annak kimondásával, miszerint a középiskolákban folyhat 8 osztályos oktatás. Visszautasította azokat a sajtóban megjelent vádakat, hogy a tárca a 8 osztályos vagy másként elit gimnáziumot kívánná preferálni. Ugyanakkor - mutatott rá - a módosítás erősíti az iskola önállóságát, azokat először nevezi meg jogi személynek. Először mondja ki, hogy az irányítás nem sértheti az iskola szakmai önállóságát, s meg kell adni az iskolának az önálló gazdálkodási jogot, ha kéri.
A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban egyetlen lényeges ponton, mégpedig az egyetemi autonómia növelésére javasol változtatást a törvénymódosítás. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 18:41
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (28. rész)
|
A módosítás szerint a felvétel kérdésében csak az egyetem döntene, egyes szakokon a felvételi az egyetem javaslatára el is hagyható, s a tantárgyi irányelveket nem a minisztérium, hanem az egyetemi autonómia szabályozná, s gazdálkodásában is önálló lenne az intézmény.
A miniszter - mint mondta - azokkal ért egyet, akik szerint új oktatási, új felsőoktatási és új tudományügyi vagy akadémiai törvényre van szükség. A most beterjesztett anyag azonban csak módosítás, s mint ilyen nem érinti az oktatás strukturális viszonyait. Elfogadhatónak ítélte azt az előzetesen benyújtott képviselői javaslatot, hogy a módosított törvénybe kerüljön be az egészséges életmód kialakítását segítő kitétel is. Egy kivételével egyetértett a kulturális bizottság észrevételeivel is. Azt a javaslatukat nem tudta támogatni, hogy a módosítás során ne csak az egyetemek, hanem a főiskolák alapítási jogát is adják országgyűlési hatáskörbe, mert az szakigazgatásilag óriási problémákat jelentene. Végezetül Glatz Ferenc tolmácsolta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek azt a kérését, hogy az országgyűlési határozattervezetben - amely felsorolja a hazánkban jelenleg működő egyetemeket és főiskolákat - intézményük már mint Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szerepeljen. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 18:42
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (29. rész)
|
Ezt követően Fehér Tibor, a kulturális bizottság előadója kapta ----------- meg a szót, s ismertette a bizottság állásfoglalását. Úgy találták: most valóban nem időszerű nagyobb távlatokban gondolkodó tervezetet készíteni, s helyes, hogy csak a legszükségesebb módosításokat indítványozza a törvényjavaslat. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi törvényt a későbbiekben három - a közoktatással, a felsőoktatással és a tudományos kutatással foglalkozó - törvénynek kell majd felváltania. A bizottságban kibontakozott vita középpontjában döntően a felsőoktatás és a középfokú oktatás kérdései álltak - mondotta az előadó. A módosító javaslatok döntő része az egyetemi és főiskolai oktatást érintette, s a felsőoktatás tekintélyének, rangjának növelését, az egyes intézmények működésének hatékonyabbá tételét célozta.
Vitát váltott ki a közoktatás ingyenességének ügye. Felmerült, hogy inkább a térítésmentesség fogalmát használják, ugyanis az ingyenesség nincs kellőképpen körülhatárolva, s ez a pedagógusok tapasztalatai szerint félreértésekre adott, adhat okot. Egyes bizottsági tagok támadták a tankötelezettségi kornak az 1985-ös oktastási törvény szerint történt megfogalmazását. A 16 éves életkori határ számos - elsősorban szakmunkásképző - intézetet hoz lehetetlen helyzetbe. Ennek oka, hogy sok 15-16 éves fiatal nem tud, illetve nem is akar az iskolai képzésbe bekapcsolódni. Tevékenységük morálisan rombolja az iskolai nevelő-oktató munkát, fékezi a törekvőket. E szabályozás fenntartása évenként több ezer fiatalt kényszerít iskolába. A képviselők szerint úgy kellene a jövőben a tankötelezettségi kort meghatározni, hogy az a 8. osztály befejezéséig, de legkésőbb a gyerek 16. életévéig tartson.
Az iskolák gazdasági önállóságát lehetővé tevő javaslatot egyértelműen helyeselték a bizottság tagjai. Üdvözölték a speciális szakiskolák fogalmi meghatározásának bővítését is, ugyanis ezáltal lehetőség nyilik arra, hogy a gyenge képességű fiatalok is képzettséget szerezzenek alacsonyabban kvalifikált munkakörök betöltésére. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:22
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (30. rész)
|
Egyetértő vélemény, de ugyanakkor aggodalom is elhangzott a magániskolák létesítésével összefüggésben. Többen félnek attól, hogy érvényesülni fog a legjobb pedagógusokat elszívó hatás, s az sem megnyugtató, hogy elitiskolák, elitrétegek alakulhatnak ki. Nehezen képzelhetők el garanciák arra, hogy a tehetséges, de szerény anyagi helyzetű fiatalok is bejuthatnak ilyen iskolákba, tehetségük kibontakoztatására.
Mindent egybevetve a bizottság elfogadta a törvénymódosító javaslatot, s az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta azt.
Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) bevezetőjében emlékeztetett arra, ---------- hogy három évvel ezelőtt ő már javasolta az oktatási törvény módosítását. S keserűen hozzátette: ennyi időnek, megannyi politikai változásnak s több miniszter-váltásnak kellett eltelni ahhoz, hogy e módosítás most nagy sietve a Parlament elé kerüljön. Igaz, a minisztérium vezetése is úgy vélte, korszerűsíteni kell a törvényt, ám az apparátus merevségén, ellenállásán a kezdeményezés mindig megakadt.
A képviselő úgy vélekedett, hogy szélesebb körű szakmai vitára kellett volna bocsátani a javaslatot. Hangoztatta, hogy e mostani módosítás csupán az első lépés, amit gyorsan követnie kell a közoktatási, a felsőoktatási, és az Akadémiát és magában foglaló, tudományokról szóló törvénynek. Arra kérte a minisztert: ,,végrendeletként,, hagyja utódjára, hogy e három törvény tervezete mielőbb elkészüljön.
Gágyor Pál rámutatott: Magyarországot egy valamiben lehet gazdagnak tekinteni, az emberi erőforrás tekintetében. Hazánk csak akkor veheti fel a versenyt a velünk összemérhető országokkal, ha az elkövetkező években az oktatást, képzést, továbbképzést - mind minőségi, mind mennyiségi szempontból - sikerül megoldani.
Örömmel üdvözölte, hogy a módosítás - részben vagy egészben - megoldást jelent a legsürgetőbb gondokra, s közvetett módon lényegében deregulációt hajt végre a Művelődési Minisztérium területén is. Az igazi változásokra utaló feladatok kimunkálása azonban még várat magára, így a különböző intézmények felszereltségének javítása, különböző eszközrendszerek megteremtése, a tudás anyagi elismerése, a hallgatók megélhetésének biztosítása. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 19:27
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (31. rész)
|
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.) --------------------- iskolapárti társadalmi közszellemet sürgetett hozzászólásában. Részletesen szólt arról, hogy az oktatási reformra nemcsak a politikai intézményrendszer változásai hatnak, hanem a gazdaság, a társadalom állapota is. Riasztó adatokat közölt megyéjéből, ezeket a gondokat a vállalkozások nem oldják meg - tette hozzá. Szükség van az oktatási struktúra gazdagítására, de ne csak magániskolákkal, hanem legyen mód különféle alapítványok iskolai elfogadására is, hogy a nehezebb helyzetben és környezetben élő fiatalok nemcsak közvetlenül szülőhelyükön, hanem az ország más részein is segítséget kaphatnak tanulmányaikhoz. Nehezményezte, hogy a törvénymódosító javaslat nem veszi figyelembe az oktatás és az arra fordítható anyagi eszközök közötti összefüggést.
Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.) azt ------------ hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatási intézményeket - irányításuk színvonalának emelése végett - az Országgyűlés hatáskörébe kell utalni. Javasolta azt is, hogy az Országgyűlés egyetemekről alkotandó határozat-tervezete egészüljön ki a főiskolák felsorolásával, köztük a hajdúböszörményi és a soproni óvoképző főiskolákkal. Ezeket az intézeteket 1986-ban integrálták a debreceni tanítóképző főiskolába, illetve az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolába. A döntés igért előnyei nem mutathatók ki. A Parlamenttől várják az önállóságuk visszaállítását.
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) szintén az említett -------------- óvoképző intézmények önállósága ügyében kért szót. Elmondta, hogy ezekben az iskolákban az oktatás tartamilag teljesen elkülönül azoktól a főhatóságoktól, amelyek sorsukról hivatottak dönteni. Arra kérte az illetékes minisztert, hogy adjon helyt Földy Ferenc javaslatának, és történjen meg az említett iskolák felsorolása a felsőoktatási intézmények között. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:31
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (32. rész)
|
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) véleménye szerint a törvénynek ------------ nem szabad túlzottan részletesnek lenni, mert az a veszély állhat elő, hogy az indokoltnál erőteljesebb beavatkozás következtében elvesznek az agrár- és a műszaki szakoktatás elismert értékei. A törvény megalkotása során arra is figyelni kell, hogy a jogszabály hogyan illeszkedik a fejlett nyugat-európai országok oktatási rendszeréhez. Lényeges megteremteni a feltételeket a különböző oklevelek külföldi elismertetéséhez. Gondolt-e mindezekre a Művelődési Minisztérium, amikor az eddigi tantervi irányelvek helyett egy új kategóriát kíván bevezetni, mégpedig a képesítés megszerzésének feltételeit. A képviselő véleménye szerint ezt a változtatást nem lehet végrehajtani a külföldi partnerekkel való egyeztetés nélkül, különben veszélybe kerülhet a Magyarországon megszerzett diplomák országhatáron túli elismerése.
Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette, s bejelentette, hogy szerdán alkotmányerejű törvényjavaslatok feletti döntéssel folytatják a munkájukat a képviselők.
x x x
(folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:32
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (33. rész)
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban:
Kedden 336 képviselő jelenlétében megkezdődött az Országgyűlés februári ülésszaka. A napirend tárgyalása előtt a Parlament megemlékezett a 35 évvel ezelőtt elhunyt Zsedényi Béla jogászprofesszorról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés első elnökéről, valamint kegyelettel adózott a közelmúltban elhunyt Bognár Rezső képviselő emlékének.
Ezt követően elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:
- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, s azzal összefüggésben a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot;
- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot a hovédelmi bizottság előterjesztésében a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról;
- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot a köztársasági elnök közvetlen választására tett képviselői indítványa alapján;
- a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslatot;
- az oktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, s azzal együtt az egyetemekről szóló országgyűlési határozattervezetet;
- a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot;
- a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot;
- az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot, a deregulációs törvény tervezetét;
- a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot;
- a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot;
- a lakáscélú állami kölcsönök utáni kamatadó fizetéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot (illetve, ha azt nem fogadnák el, akkor a lakáscélú állami kölcsönök utáni kamatadó fizetéséről szóló törvény végrehajtási rendeletének módosítására tett indítványt);
- az általános forgalmi adóról szóló törvény mellékletének kiegészítésére tett törvényjavaslatot;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására tett törvényjavaslatot; (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (34. rész)
|
- a családi pótlék, a gyes és a gyed minimumának, valamint a nyugellátás további emelésére tett önálló képviselői indítványt;
- az Országgyűlés 19/1989. és 20/1989. számú határozatainak módosításáról szóló országgyűlési határozattervezetet, illetve az általános jóvátételról szóló törvényjavaslatot;
- a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe küldendő meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozattervezetet;
- a pornográfia és a szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmáról szóló népi kezdeményezést;
- az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról szóló országgyűlési határozattervezetet;
- az 1990. évi vagyonpolitikai irányelveket, valamint az Állami Vagyonügynökség 1990. évi költségvetéséről, ügyvezető igazgatójának megválasztásáról és illetményéről szóló javaslatokat;
- a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót;
- a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek devizaellátásáról szóló országgyűlési határozattervezetet;
- az Országgyűlés ideiglenes vizsgáló bizottságainak jelentését;
- az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt vagyonmérlegének vizsgálatáról;
- interpellációk és kérdések, valamint
- személyi javaslatok megtárgyalását.
Az első napirendi pont előtt a legutóbbi ülésszakon elnapolt családjogi törvény módosításáról döntöttek a képviselők: elfogadták a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - korábban már többször módosított - 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslatot. A törvény március 1-jén lép hatályba.
A testület személyi kérdést is tárgyalt: Balsai István, az Országos Választási Bizottság tagja lemondott e tisztségéről, mivel az MDF országos listáján jelöltként indul a választáson. Helyébe Németh Jánost, az ELTE tanszékvezetőjét választották meg.
Ezt követően a képviselők megszavazták azon javaslatot, hogy együttesen tárgyalják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő.
A beszámoló feletti vitában elsőként Nagy József (Baranya m., 6. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselője szólt. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (35. rész)
|
Eközben több képviselő is módosító indítványt nyújtott be, ezért a törvényjavaslatot az elnöklő Fodor István általános és részletes vitára bocsátotta, amelyben felszólalt:
Tóth Károly (országos lista)
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 18. vk.)
Filló Pál (Budapest, 18. vk.)
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.)
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.)
Peják Emil (Budapest, 56. vk.)
Mándity Marin (országos lista)
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.)
Schőner Alfréd (országos lista)
Bognár József (országos lista)
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.)
Márk György (országos lista)
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.)
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.).
Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnök lezárta a törvényjavaslat általános vitáját, s a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátott, amelyben felszólaltak:
Bánffy György (Budapest, 4. vk.)
Nagy Gyula (országos lista)
Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.).
A részletes vita lezárása után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a vitában elhangzott módosító javaslatokat. Ezekről azonban csak szerdán határoznak, egységes szerkezetben a másik két, alkotmánymódosítást igénylő törvénnyel.
Ezt követően Kovács Mátyás, a honvédelmi bizottság előadója fűzött rövid kiegészítést a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról szóló törvénytervezethez. (Az új elnevezés: Magyar Honvédség.) A vitában senki nem kért szót; a döntés, mint az iménti esetben, alkotmánymódosítással jár, ezért másnapra marad.
Ezután Király Zoltán terjesztette elő a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó törvényjavaslatát. Az általános vitában szót kapott:
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
Hámori Csaba (országos lista)
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.)
Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (36. rész)
|
Maróthy László (Békés m. 13. vk.)
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.)
A részletes vitában nem kívánt hozzászólni senki.
Az elhangzottakra Király Zoltán válaszolt. Határozathozatal - mivel ez a harmadik alkotmánymódosító javaslat - szerdán várható.
A következő napirend a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslat volt, amelyet Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter terjesztett elő. A szociális és egészségügyi bizottság véleményét Moravcsik Ferencné ismertette.
Az általános és részletes vitában felszólalt:
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m. 11. vk.)
Vassné Nyéki Ilona (Pest m. 1. vk.)
Ördög Ferenc (Zala m. 7. vk.)
A felvetésekre Csehák Judit válaszolt. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta.
A következő napirend az oktatási törvény módosítása volt; ehhez Glatz Ferenc művelődési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést, a kulturális bizottság álláspontját Fehér Tibor ismertette.
A képviselők megkezdték a törvényjavaslat vitáját. Szót kapott:
Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.)
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 8. vk.)
Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.)
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14.vk.)
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.)
A tervezet feletti vitát szerdán folytatják. (MTI)
1990. február 27., kedd 19:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|