|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatok
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. február 27. kedd (MTI-tud.) - Krzysztof
Skubiszewski lengyel és Mose Arensz izraeli külügyminiszter Tadeusz
Mazowiecki lengyel kormányfő jelenlétében kedden Varsóban aláírta a
lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló
megállapodást. A diplomáciai kapcsolatok a két ország között 1967.
júniusában, az arab-izraeli háború nyomán lengyel döntésre szakadtak
meg.
A megállapodás ténye azt is jelenti, hogy Lengyelország beismeri: tévedés volt a kapcsolatok megszakítása, és hogy most hajlandó visszafogadni azokat az ezreket, akik az 1968-as, államilag támogatott antiszemita hullám nyomán kényszerültek elhagyni Lengyelországot.
Lengyelország - Magyarország és Csehszlovákia után - a harmadik VSZ-tagország, amely rendezi diplomáciai kapcsolatát Izraellel. (Románia annak idején nem szakította meg a diplomáciai viszonyt Izraellel.)
A nagykövetek cseréjéről szóló okmány aláírása nem okozott meglepetést, mivel Varsó érdekképviseletek szintjén már 1986 óta készül a viszony normalizálására. 1989. januárjától az izraeli képviselet Varsóban a diplomáciai képviseleteknek megfelelően működött, vezetője nagyköveti rangban volt. Több vezető izraeli politikus is ellátogatott a lengyel fővárosba, köztük Ariel Saron volt kereskedelmi és ipari miniszter, Simon Peresz, miniszterelnök-helyettes, az izraeli Munkapárt vezetője.
Varsó a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételétől a gazdasági együttműködés felélénkülését és a jelenlegi hatvan millió dolláros kereskedelmi forgalom jelentős emelkedését várják. Varsó szeretné azt is, hogy ha a külügyminiszter kíséretében levő izraeli vezető üzletemberek komoly lengyelországi beruházásokra szánnák el magukat, s az izraeli üzleti körök Lengyelország érdekében felhasználnák washingtoni befolyásukat.
Arensz és Skubiszewski keddi politikai tárgyalásai után a gazdasági témáké volt a vezető szerep az izraeli vendég és Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes délutáni megbeszélésein. +++
1990. február 27., kedd 14:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|