Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
1990. február 23., péntek - Ülést tartott pénteken az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A testület elsőként olyan képviselői interpellációkkal foglalkozott, amelyeket a Parlament korábban visszautalt a bizottság hatáskörébe. Így megtárgyalták Hellner Károly (Budapest) javaslatát a személygépkocsi letéti kamatok emeléséről. A képviselő és Békesi László pénzügyminiszter között kompromisszumos megállapodás jött létre. Hellner Károly elfogadta a kormány elképzelését a személygépkocsi-letétek kamatának módosítására, a kormány képviselője pedig megígérte, hogy a kamatokat február 1-je helyett már január 1-jei hatállyal felemelik. A következő interpellációt a bizottság elvetette. László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) azt javasolta, hogy a költségvetésből növeljék a megye számára juttatott támogatást. Ezzel a képviselők nem értettek egyet, mondván, hogy akkor a másik hét, nehéz helyzetben lévő megye körülményeit is javítani kellene. Nem tárgyalták érdemben Tallóssy Frigyes és Morvai László javaslatát; a képviselők azt indítványozták, hogy az Országgyűlés vonja vissza a kamatadóval kapcsolatos törvényt. Ezt a bizottság indokolatlannak tartotta, mivel a törvényt alig egy hónappal ezelőtt alkotta meg a Parlament. Elfogadták viszont Horváth János és Bozsó Lajosné javaslatát, hogy a kamatadó megállapításához szükséges egy főre eső jövedelem kiszámításánál ne vegyék figyelembe a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a tartásdíjat és a gyermekgondozási segélyt. Mint ismeretes, ha az így kiszámított összeg nem haladja meg a 4300 forintot, akkor nem kell kamatadót fizetni. Ezzel az elképzeléssel a kormány egyetértett, s Békesi László megígérte, hogy a Minisztertanács hétfői ülésén kedvező döntés születik. Ezután hosszadalmas vita következett egy viszonylag másodrangú kérdésben: vessenek-e ki vámot a Jugoszláviában bérmunkában feldolgozott, s Magyarországra visszaérkező cukorra, vagy sem. Végül kiderült, hogy az ügy eldöntése nem a bizottságnak a feladata, s a kérdésben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága már állást foglalt. Ezután a testület megvitatta az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt által készített vagyonmérleggel kapcsolatban. (folyt. köv.) 1990. február 23., péntek 16:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
Az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonáról készített mérleget, s ezt a bejegyzési kérelmével egyidejűleg benyújtotta a bírósághoz. Az Állami Számvevőszék szerint a mérleg nem teljes körű, bizonylati megalapozottsága nem alkalmas a teljes vagyoni helyzet bemutatására. Ennek ellenére a szervezet nem javasolja egy új mérleg készítését, tekintettel arra, hogy az MSZP lemond vagyonának döntő részéről. Balla Éva (Budapest) vitatta ezt az állítást, mondván: a Parlamentnek igenis feladata az elszámoltatás, és ehhez meg kell teremteni a jogi feltételeket. A képviselők többsége nem értett egyet Balla Évával. Többségük úgy vélekedett: el kell fogadni az Állami Számvevőszék jelentését. Fabriczki János, az MSZP kincstárnoka elmondotta, hogy a párt elkészítette a tulajdonában maradt vagyonáról a teljes leltárt. Ezt az Állami Számvevőszék szakembereinek rendelkezésére bocsátják. A leltár alapján ellenőrizni lehet, hogy az MSZP valóban csak annyi vagyontárgyat tartott meg, amennyi a működéséhez szükséges. A bizottság úgy döntött: elfogadják az Állami Számvevőszék jelentését, s megbízzák a szervezetet, hogy vizsgálja meg az MSZP által készített vagyonleltárt, s arról március 31-ig tegyen jelentést. A bizottság foglalkozott az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek tervezetével is, amelyről Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy ezek az irányelvek csupán szeptember 30-ig szólnak, s a következő Parlament feladata, hogy véglegesítse, átalakítsa azokat, már a tapasztalatok birtokában. Másik lényeges eleme az irányelveknek, hogy nem teszi lehetővé szeptember 30-ig az állami tulajdonban lévő kereskedelmi banki részvények külföldi értékesítését. Ezzel le kívánják zárni az e téren kialakult vitát. Szabó Kálmán (Budapest) azt javasolta, hogy minél előbb hozzák létére az állami vagyonalap szervezetét, nem lehet ugyanis megakasztani a privatizálás folyamatát. Martonyi János kormánybiztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonváltást nem a rossz vállalatokra mért csapásként, büntetésként kell felfogni, a külföldi tőkebevonás mindenki számára lehetőséget kínál a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. A bizottság végül is elfogadta az ideiglenes vagyonpolitikai irányelveket, s helyben hagyta az állami vagyonügynökség szeptemberig előirányzott, 68 millió forintos költségvetését. (folyt. köv.) 1990. február 23., péntek 16:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
Befejezésül Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a képviselőket az ország pénzügyi helyzetéről. Vitára azonban nem került sor, mivel a képviselők csak késve kapták meg az anyagot, így nem tudtak felkészülni. Úgy állapodtak meg, hogy a vitát a bizottság keddi ülésén folytatják le. Bartha Ferenc elmondotta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kedvezően folynak a tárgyalások, s ismertette a kormány által az IMF-hez eljuttatott szándéklevél tartalmát. Ebben a magyar kormány megígérte, hogy a költségvetési mérleg hiánya 1990-ben nem haladja meg a 10 milliárd forintot, a folyó fizetési mérleg deficitje nem lesz nagyobb 550 millió dollárnál. A kormány egyelőre nem szigorítja olyan mértékben a monetáris politikát, ahogy azt az IMF kívánta volna. A Nemzetközi Valutaalap szakemberei szerint az előirányzott 0-növekedési ütem nem helytálló, valószínűleg csökkennie kellene a termelésnek, s a 19 százalékos inflációt is túl soknak tartották. Abban is kételkedtek, hogy a rubel-külkereskedelemben a nullszaldó kialakítható. A kormány számára bizonyos tartalékok beépítését javasolták az idei nemzetgazdasági tervbe. Bartha Ferenc szerint meg tudták győzni a vitatott kérdésekben a a tárgyaló feleket, ám amennyiben a terv nem az elképzeléseknek megfelelően valósul meg, mindenképpen szükségessé válnak az IMF által javasolt korrekciós lépések. Arról is beszámolt, hogy Magyarország megítélésével kapcsolatban jelentős bizonytalanság alakult ki a külföldi pénzpiacokon. Olyan hírek terjedtek el, hogy a március után hivatalba lépő új kormány be kívánja jelenteni az ország fizetésképtelenségét. Az MNB elnöke szerint ezért arra lenne szükség, hogy a legjelentősebb pártok e kérdésben határozottan állást foglaljanak, és biztosítsák a külföldi hitelezőket arról: folytatják a jelenlegi kormány következetes és szigorú gazdaságpolitikáját, mindenképpen fenntartják az ország fizetőképességét. Bartha Ferenc szerint egyébként az IMF-megállapodás létrejötte után - amely március közepére várható - 1990-ben, valamint a következő két évben egyaránt biztosítható a magyar gazdaság külföldi finanszírozása. (MTI) 1990. február 23., péntek 16:58
Vissza »