Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

Konzultáció a Parlamentben az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek vezetőivel


1990. február 19., hétfő - Hétfő délután a Parlamentben
megkezdődött az ország vezetőinek és az érdekvédelmi szervek,
társadalmi szervezetek, mozgalmak vezetőinek konzultációja. A
találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes
elnöke, Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az
Országgyűlés megbízott elnöke.

    Szűrös Mátyás elöljáróban hangsúlyozta, hogy a hétfői találkozó
lényegében folytatása annak a decemberi tanácskozásnak, amelynek
célja az Országgyűlés decemberi ülésszakának előkészítése volt.
Ezért a konzultációra azoknak a szervezeteknek a képviselőit hívták
meg, amelyek már a decemberi tanácskozáson is képviseltették
magukat.

    A konzultáción a Paraszt Szövetség képviselője elégtelennek
tartotta a földtörvény legutóbbi módosítását, szervezete nevében
továbbra is a földek adás-vételének befagyasztását szorgalmazta.
Ezzel kapcsolatban Németh Miklós arról számolt be, hogy a kormány
ajánlja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságnak: az új
földtörvény elkészültéig kezdeményezze a jelenleg érvényben lévő
jogszabály olyan kiegészítését, miszerint a közös földeknek évente
legfeljebb csak egy százalékát adhatják el.

    A találkozót a résztvevők közül többen is megkésettnek
tartották. Így nyilatkozott Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is, aki
szerint ha ez a konzultációs fórum már korábban megkezdte volna
működését, most kisebbek lennének azok a szociális feszültségek is,
amelyek miatt a szakszervezetek különféle demonstrációkon fejezték
ki tagságuk elégedetlenségét, s amelyekért támadások érik a
szakszervezeteket. Kifogásolta, hogy a kormányzat hosszú időn
keresztül jóval nagyobb figyelmet fordított a békés átmenet
politikai feltételeinek biztosítására, mint a szociális-gazdasági
feltételek megteremtésére.

    Élesen bírálta a kormányt Gábor András, a Magyar Gazdasági
Kamara elnöke, mert az sorra-rendre figyelmen kívül hagyta
javaslataikat, bár ugyanakkor a támogatásukat kérte. A Kamara időben
felhívta a figyelmet több kedvezőtlen gazdasági folyamatra, s
javaslatot tett azok időben való megállítására. (MTI)



1990. február 19., hétfő 16:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Konzultáció a Parlamentben az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek vezetőivel (1. rész)

1990. február 19., hétfő - Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének kezdeményezésére hétfőn több mint öt órás kozultációt folytattak a parlamentben az érdekvédelmi szervezetek, a társadalmi szervek és mozgalmak képviselői az ország vezetőivel. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, valamint Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke.


Szűrös Mátyás elöljáróban hangsúlyozta, hogy a hétfői találkozó
lényegében folytatása a decemberi nemzeti csúcstalálkozónak, így
erre a megbeszélésre is ugyanazoknak a szervezeteknek a képviselőit
hívták meg, bár volt, aki ezt a megoldást már a találkozó előtt
vitatta. Az ideiglenes köztársasági elnök olyan témákat javasolt
megvitatásra - mint például a szociális feszültségek kérdése, vagy a
közszolgálatban dolgozók helyzete -, amelyek rendezése fontos
feltétele az átmenet békés jellege megőrzésének. Elítélően szólt a
Grósz Károlyt ért leninvárosi inzultusról.

    A konzultáción először a földkérdés került napirendre, mert a
Magyar Paraszt Szövetség képviselője elégtelennek tartotta a
földtörvény legutóbbi módosítását. Szervezete nevében továbbra is a
földek adás-vételének befagyasztását szorgalmazta. Ezzel
kapcsolatban Németh Miklós arról számolt be, hogy a kormány
javasolja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának megvitatásra:
az új földtörvény elkészültéig a jelenleg érvényben lévő jogszabályt
egészítsék ki úgy, hogy a közös földeknek évente legfeljebb csak egy
százaléka legyen eladható. A Minisztertanács elnöke ezzel
kapcsolatban utalt arra, hogy a jelenlegi kormány már nem kíván
alapvető változtatásokat végrehajtani.

    A találkozót a résztvevők szinte mindegyike megkésettnek
tartotta. Ebben az értelemben szólt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára
is, aki szerint ha ez a konzultációs fórum már korábban megkezdte
volna működését, akkor most kisebbek lennének azok a szociális
feszültségek, amelyek miatt a szakszervezetek különféle
demonstrációkon fejezték ki tagságuk elégedetlenségét. Kifogásolta,
hogy a kormányzat hosszú időn keresztül jóval nagyobb figyelmet
fordított a békés átmenet politikai feltételeinek biztosítására,
mint a szociális-gazdasági feltételek megteremtésére. (folyt. köv.)



1990. február 19., hétfő 20:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Konzultáció a Parlamentben az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek vezetőivel (2. rész)


Változatlanul fenntartotta az általa képviselt szakszervezeteknek
azt az álláspontját, hogy néhány alapvető élelmiszer árát
csökkenteni kellene. Csatlakozott ehhez több más érdekképviselet,
mozgalom vezetője is. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes
viszont azt hangsúlyozta: a kormány még néhány alapvető élelmiszer
tekintetében sem tud vállalkozni arra, hogy az árakat az eredeti
szintre állítsák vissza, egyrészt mert ehhez nincsenek meg az anyagi
forrásai, másrészt pedig mert ellentmondana annak az általános
törekvésnek, hogy megteremtsék a termelők érdekeltségét. A
szakszervezetek felvetése nyomán viszont Németh Miklós ígéretet tett
arra, hogy az első negyedév végén a kormány a költségvetés
bevételeinek ismeretében visszatér a nyugdíjak és a családi pótlék
további kiegészítésének kérdésére.

    A gazdaság általános állapotával, a növekvő foglalkoztatási
gondokkal összefüggésben többen felvetették a szocialista export
drasztikus csökkentésének következményeit. Erről is szólt Gábor
András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, aki élesen bírálta a
kormányt, mert az sorra-rendre figyelmen kívül hagyta a mai
állapotokat előrevetítő jelzéseiket, s azok megoldására, így a
piacváltás segítésére tett javaslataikat.

    A vitatott témákban ismételten felvetődött a bérliberalizáció
szükségessége. Ennek nyomán többen megkérdőjelezték a hétfőihez
hasonló találkozók értelmét, mert bár a munkáltatók és a
munkavállalók érdekképviseleti szervei egyöntetűen a bérek
felszabadítása mellett vannak, e törekvésüknek a kormány rendre
ellenáll. Ehhez Medgyessy Péter csak annyit fűzött hozzá, hogy a
bérek tekintetében a mai szabályozók nem jelentenek igazi korlátot,
mindössze hatékonysági követelményt közvetítenek.

    A választási előkészületekről szólva többen felvetették, hogy ez
az új választási rendszer igen bonyolult, az állampolgárok számára
nehezen érthető, de azt belátták, hogy a szavazások előtt egy
hónappal nem lehet a törvényen változtatni. Aggályként fogalmazódott
meg, hogy a apparátust ért támadások miatt rendkívül
elbizonytalanodtak a közigazgatásban dolgozók, s a gazdasági
vezetőkhöz hasonlóan sokuk igyekszik megválni munkahelyétől.
Márpedig az új kormány nem tudja majd a közigazgatás működtetéséhez
szükséges szakembereket egyik napról a másikra pótolni. Elhangzott
viszont: nem a kormány hibája, hogy a parlament nem tárgyalta meg a
közigazgatásról szóló törvényjavaslatot, mint ahogy nem döntött a
most megválasztandó képviselők jogállásáról sem. (folyt. köv.)



1990. február 19., hétfő 21:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Konzultáció a Parlamentben az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek vezetőivel (3. rész)


Németh Miklós külön szólt arról, hogy az átmenet békés jellegét
biztosítani, az ország működőképességét megőrizni csak a pártok és
az érdekvédelmi, társadalmi szervezetek felelős együttműködésével
lehet. Mint mondta: most már előtérbe került a békés átmenet
garantálásának kérdése. Veszélyezteti e folyamatot a társadalom
növekvő megosztottsága, a jövő helyett a múlt felé fordulás. A
pártok némelyikének programjából hiányzik a hatalommal járó
felelősség, annak érzékeltetése, hogy az elvállalni szándékozott
feladat milyen bonyolult. Ezért személy szerint tart attól, hogy az
átmenet időszaka az indokoltnál hosszabb lesz, s ha ez az idő
túlságosan hosszúra nyúlik, azt a gazdaság nem fogja kibírni. Azokra
a felvetésekre válaszolva, amelyek szerint a kormány többet
foglalkozott az átmenet politikai feltételeivel, mint a
gazdaságiakkal, kifejtette: mivel a múlt politikai
intézményrendszerében sok jó reformgondolat veszett el, vagy siklott
félre, a továbblépés alapját annak átalakításában látták.

    A találkozón az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem
született közös közlemény, mert látnivaló volt, hogy a résztvevők
több kérdésben nem tudnak egyezségre jutni, a semmitmondó
általánosságok megfogalmazásának pedig nem látták értelmét.

    Szűrös Mátyás végezetül arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy
várhatóan még március elején sor kerül a pártokkal egy újabb
konzultációra, de arra a résztvevőket már a megszerzett ajánlási
szelvények alapján körvonalazódó erőviszonyok szerint hívják majd
meg. Nem tartotta kizártnak, hogy az érdekképviseletek, a társadalmi
szervezetek vezetőivel is ismételten tárgyalóasztalhoz üljenek,
amennyiben azok igényt tartanak erre. (MTI)



1990. február 19., hétfő 21:15


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD