|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Búcsú Karády Katalintól (1. rész)
|
1990. február 19., hétfő - Budapesten, a Szent István
Bazilikában hétfőn 11 és 13 óra között róhatták le kegyeletüket
Karády Katalin ravatala előtt családtagjai, barátai, tisztelői. A
New York-ban február 9-én elhunyt művésznőtől a fővárosiak és
vidékiek ezrei búcsúztak megrendülten.
Délután Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Méltatta a Budapesten született művésznő érdemeit, vázolta sikerekben és megpróbáltatásokban gazdag életútját. A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek kedvelt szereplőjét 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta. A Zrínyi utcai börtönben töltött időszak után sem következett nyugalom számára: 1945 után az Andrássy út 60-ba kellett a művésznőnek naponta kihallgatásra járnia. Szerződés és kenyér nélkül maradt, ezért 1949-ben elhagyta az országot. Kisebb kitérők után New York-ban telepedett le, ahol az utóbbi időben már a külvilágtól, a művészi élettől visszavonultan élt.
A művésznő barátainak, tisztelőinek kérésére a Külügyminisztérium segítségével sikerült Karády Katalin földi maradványainak gyors hazahozatala. Így teljesült a művésznő végakarata: hazájában, magyar földben nyugodhat. (folyt. köv.)
1990. február 19., hétfő 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|