|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Antall József nyilatkozata 1. rész
|
Bonn, 1989. november 29. szerda (MTI-tud.) - Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a magyar politika távlati céljaként a semleges státust jelölte meg abban a beszélgetésben, amelyet a Die Welt című napilap folytatott vele. A befolyásos újság szerdai számában közölte a beszélgetést. Az MDF elnöke hangsúlyozta: Magyarországnak semmiképpen sem szabad szovjetellenes politikát folytatnia. Ugyanakkor reméli, hogy az országban állomásozó szovjet fegyveres erők a kilencvenes évek első harmadában elhagyják az országot.
- Ez tovább javítaná Moszkvával való viszonyunkat - mondotta. - Az a célunk, hogy olyan jó kapcsolatokat alakítsunk ki a Szovjetunióval, mint Finnország és Ausztria. A Szovjetunió tehát nyugodt lehet, hogy Magyarország soha nem lesz szovjetellenes frontállam. Ha egészen függetlenek és szabadok leszünk, nem lesznek problémáink az orosz néppel és az orosz kultúrával. Ha kezünk szabad lesz, odanyújthatjuk a Szovjetunió népeinek. Mi reálpolitikusok vagyunk. Az MDF elnöke szerint Magyarországnak öt-nyolc évre van szüksége ahhoz, hogy a gazdasági és politikai reformok hatása érezhetővé váljék és pozitív eredményt hozzanak. Ez így lehet, ha az amerikai-szovjet és nyugat-európai-szovjet kapcsolatok olyan jók maradnak, mint amilyenek most, és nem rosszabodnak; ha a Szovjetunióban folytatódik a reformirányzat és Gorbacsov hatalmon marad, és feltéve, hogy a Szovjetunió nehéz gazdasági, szociális és nemzeti problémái nem vezetnek a moszkvai politika eltorzulására: ha tehát a Szovjetunuióban nem kerül sor egy Gorbacsovval szembeni ellenlökésre és ha a többi kelet-európai országban a reformfolyamat tovább halad, nem következik be destabilizáció. Az MDF elnöke megállapította, hogy a német kérdés ma egészen új távlatot kap és elsődleges jelentőségű kérdés lesz Európa számára. Antall József a beszélgetés során, amely ,,Magyarország ellenzéki vezetője szovjetbarát semlegességre törekszik,, címmel jelent meg, belpolitikai kérdésekről szólva elképzelhetőnek tartotta a Magyar Szocialista Párttal való koalíciót. Ennek feltételeként jelölte meg azonban azt, hogy elfogadja a pluralizmust, a demokráciát és az alkotmányt, és hogy valódi parlamenti párttá fejlődik. (folyt.)
1989. november 29., szerda 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|