|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - amerikai lapvélemények - 2. folyt.
|
A szomorú az - mondja Hirscher Richard -, hogy 40 év után, amikor az ország szabad, ahelyett, hogy választásra készülhetne, ki kell hogy fizesse a kommunista uralom számláját - fejezi be cikkét a Wall Street Journal tudósítója Budapestről. A Financial Times tudósítója szerint ellentétben a többi kelet-európai országgal, Magyarország uralkodó pártja lesz az első, amely jövőre a szavazók elé áll anélkül, hogy erre az utca tüntetése kényszerítette volna. A többpártrendszerre való áttérés gondos előkészítését azonban aláássa a konfliktus, amely a pártok között támadt, amelyek nemsokára átveszik a vezetés gyeplőjét. Utalva a Magyar Demokrata Fórum és az SZDSZ vitájára, a Financial Times tudósítója így folytatja: a magyar választó máris belefáradt a politikába és a létért való küzdelembe, és most vasárnap mégis a szavazóurnához kényszerül. A népszavazás egy szinten világos kérdést vet fel, más szintjén viszont árulás Pozsgay Imrével szemben, aki vette magának a bátorságot, hogy kiálljon a reform mellé, és most ennek árát kell megfizetnie. A Kerekasztal konferencia zárásakor mindenki elégedettnek látszott az általa javasolt menetrenddel, noha két résztvevő párt nem írta alá a megegyezést. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum tapasztalt politikusa a parlamenti többség elnyerésének kilátásával vonzónak találta egy Pozsgay Imréhez hasonló elnökkel való együttműködést. Pozsgay is elégedett volt, mert a Magyar Demokrata Fórumra támaszkodva ez növelte saját megválasztásának esélyét. Sőt maga a párt is elégedettnek tünt, mert az átmenetkor legalább az elnökség elnyerésére számíthatott. Az SZDSZ azonban mindebből nem kért. Túl felemlített kifogásain, a Magyar Demokrata Fórum és Pozsgay Imre harmonikus kapcsolatának megszakítása is szándékában állt. A támogatás, amelyre az SZDSZ talált a közönség soraiban, meggondolásra késztette a Magyar Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|