|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
|
------------------------------------------------- London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) - Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január 7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási küzdelemből? - Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb ellenzéki csoportok törékeny egységét is. A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január 7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat. A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást, mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok választanának elnököt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|