|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (38. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka harmadik napjának eseményei dióhéjban: Csütörtökön az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A képviselők szavaztak az Alkotmánybíróság tagjainak ajánlott jelöltekről, illetve az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi jelöltjéről; (A listára került jelölteket az ülésszak későbbi periódusában titkos szavazással választották meg.) Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalása szerint az adótörvények közül három nem alkalmas tárgyalásra. Ezért a testület azt javasolta a kormánynak: vonja vissza e törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés reform-, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén viszont az a javaslat született, hogy a törvénytervezeteket tárgyalják meg. Mivel a kormány a törvényjavaslatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. Békesi László pénzügyminiszter expozéja következett az adótörvények módosításáról. A törvénytervezetekkel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke adott tájékoztatást. Az elnöklő Jakab Róbertné - elnézést kérve a bizottsági előadótól - félbeszakította az előterjesztést, s bejelentette: az ülésszakra megérkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Az országgyűlés köszöntötte az államfőt, aki ezt követően beszédet mondott a törvényhozó testület előtt. Ezt követően Fekete János félbemaradt felszólalásával folytatták a napirendet. A bizottsági vélemény elhangzását követően megkezdődött a személyi jövedelemadó feletti általános vita. Felszólalt: Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.); Polgárdi József (Pest m., 17. vk.); Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.); Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.); Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.). A vita közben Pesta László, az Országgyűlés jegyzője bejelentette, hogy megtörtént a szavazás és annak értékelése. Az Alkotmánybíróság tagjává választották dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé dr. Nyikos Lászlót választották meg. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|