|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését, mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5. paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú. A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket. Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt megváltoztatta véleményét. Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben. Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|