|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél a népszavazásról
|
---------------------------- München, 1989. november 13. (SZER, Magyar híradó) - A nagypolitika iránt érdeklődőket minden bizonnyal erősen foglalkoztatják a népszavzásra való előkészületek. Most egy nyílt levélről számolunk be, amely az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz szól, s amelyben az aláírók egyet nem mértésüknek adnak hangot a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat szellemével kapcsolatban. A nyílt levél az Országgyűlés október 31-iki ülésén hozott, a népszavazást elrendelő határozat visszásságait veszi szemügyre. Kifogásolja, hogy a határozat önkényesen módosította a népszavazásra kerülő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket és magyarázatokat fűzött azokhoz. Ez - a levél szerzői szerint - sérti a népszavazási törvény rendelkezéseit. A két legkirívóbb jogsértésről szólva a levél így folytatódik: "Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hogy vajon az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményező kérdése világos volt. Jó-e népünknek az, ha még a mai rendszerben új hatalmi inétzményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett választás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot." A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igenlő válaszukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében álló közvagyont. (folyt.)
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|