|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 3. folyt.
|
Teljesen egyértelmű volt, hogy ez egy olyan konstrukció, amelynek az a funkciója, hogy Pozsgay Imre legyen Magyarország elnöke, hátha a pártja annyira meggyengül, hogy már nem lesz jelentős - mondták szeptember végén, vagy gondolták szeptember végéig - de hát legyen legalább valami hatalomátmentési lehetőség. Azóta megváltozott némileg a helyzet és talán lehet, hogy más módon fognak dönteni az emberek. De semmiképpen nem úgy fognak dönteni, hogy ki a legalkalmasabb az elnöki posztra. Vagy Pozsgay Imrének és esetleg Kulcsár Kálmánnak az ismertsége fogja meghatározni, hogy kire szavaznak, vagy épp ellenkezőleg: az fogja meghatározni a szavazatokat, a befutó személyeket, hogy mindegy, hogy ki, csak ne kommunista legyen. És ez nem egy szerencsés megoldás. Így elnököt választani egy országban, ez nem jó megoldás. Most mindehhez ha még hozzátesszük, hogy végül is egy olyan elnöki rendszert alakítottak ki az aláírók - és ezzel mi is egyetértettünk -, amelyik parlament által választott elnöki rendszerre épül, úgy határozták meg az elnök jogkörét, az elnöki jogkör korlátozását, és ebből kiemelik a megválasztás módját, ez egy abszurdum. Nem lehet így a joggal és az ilyenfajta dolgokkal játszadozni, hogy van egy konstrukció és azt kiemelik és egy egész más szituációba beteszik, mert így az egész értelmetlenné válik. - Viszont nem hiszem, hogy értelmetlen az a megfontolás, amelynek értelmében egy erős kezű államelnök megakadályozhatna olyan problémákat, amelyek felléphetnek a diktatúrából a demokráciába való átmenetel során. Mindenki itt a spanyol példára gondol, aholis a király megakadályozta a diktatúrába való visszatérést. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|