 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
- A népszavazásról - 1. folyt.
|
- A Szabad Demokraták Szövetsége, mint köztudomású, a
rendszerváltásnak a pártja. De azt hiszem, népszavazásra ezt így
feltenni nem lehetett volna kérdésként, hogy akartok
rendszerváltást? Aligha lehetett volna ezt így megkérdezni a magyar
lakosságtól. Konkrét kérdéseket kellett feltenni.
Szeptember végén úgy tünt, hogy ez a négy kérdés, amelynek az
igenlő megoldása elvezethet a szabad választásokhoz, a szabad
választás pedig a rendszerváltáshoz. Úgy tünt, hogy ezek a
legfontosabb kérdések, ezeket tettük fel. Ezért úgy érzem, hogy ez a
négy kérdés megéri az első magyar népszavazást. Az állampolgárok,
akik elmennek és négyszer igennel szavaznak, azok a boldogabb magyar
jövőre, s a rendszerváltásra szavazhatnak, akik pedig otthon
maradnak, vagy négy nemmel szavaznak, azok a múltra fognak szavazni.
- Még én is hozzátennék valamit: szeptember végén, amikor
kezdeményeztük a népszavazást, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy
ez négy alapvető kérdés. Azóta - éppen a népszavazási kezdeményezés
nyomására, ha a tetszik - a parlament két kérdésben, úgy-ahogy
döntött, két kérdés tisztázódott. De a másik két kérdés még nyitott
maradt: az elnökválasztás módja és időpontja az továbbra is
ugyanolyan állapotban van, mint szeptember végén és a pártvagyon
ügye ugyanolyan tisztázatlan, mint szeptember végén.
- Nos, erre a kérdésre még visszatérnénk. Én előszőr még ezt a
népszavazás problémáját firtatnám. Ugye sokan azt mondják, hogy a
Szabad Demokraták Szövetsége két mércével mér. Egyrészt:
szorgalmazza a népszavazást olyan kérdésekben, amelyet ő fontosnak
tart, másrészt ugyanezzel megakadályozza azt, hogy a köztársasági
elnököt most egyszer a nép válassza. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|