Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)

1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.

Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul
demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más
nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk
összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács,
amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 -
csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb
értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista
demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység
munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel
felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat
elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették.
Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének
elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint
járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az
időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az
egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek.

    A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros
évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a
különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti.
Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott
létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a
szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás,
a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a
helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a
kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon
túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás
elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra
vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása
előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális
egyezménybe. (folyt.)


1989. november 12., vasárnap 11:36


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD