Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)

1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar
Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan
,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint
személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény
megsértése.

    Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az
Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti
jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány
doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező
jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan
munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges.

    Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes
biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az
Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság
méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos
részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái
ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság
székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák
függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel
szemben támasztott magas követelményekkel.

    A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai
feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek
garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények
felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való
felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény
céljával és szellemével.

    Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek
meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és
a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban
ugyanaz.

    Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis
azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg
nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás
tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve
az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is
kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a
törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású
elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt
tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)


1989. november 12., vasárnap 12:57


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD