|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Ha a berlini falat lebontják...
|
------------------------------- London, 1989. november 6. (BBC, Panoráma) - Ha a berlini falat lebontják - és Krenz valamely utádjától várható ez a népszerű húzás -, Európa rögvest meg fog változni - jelentette ki minap William Wiesmagh, jeles Kelet-Európa-szakértő. - De akárhogy legyen is alkotmányjogilag, Németországnak többé nem kell megosztottnak maradnia sem fizikailag, sem politikailag. Észak-és Közép-Európában Németországgal jó viszonyban álló, demokratikus tömb alakulhat ki, a déli blokk pedig - Bulgária, Románia, Albánia és talán Jugoszlávia - megmarad a kommunizmus előretolt helyőrségének, elszegényedve, rosszul kormányozva, klasszikus, javíthatalan, balkáni karakterrel. Ebbe a történelmi folyamatba Anglia csak csak távolról szólhat bele, de mint európai hatalomnak, mégis van valamiféle szepere. Ha a kommunizmus kivonul Kelet-Németországból, megnyílik az út az Európai Közösség bővítése felé. Ennek akár 17 tagja is lehet. Csatlakozhat Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria és Kelet-Németország. Beléphetnek, vagy laza szövetségre léphetnek. Ezzel az Európai Közösség 300 millió lélekszámú tömbből 400 milliósra nőhetne, s messze a leggazdagabb társulás lenne az egész világon, nagyobb tőkével, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné. Ezt a megnövekedett európai társulást Anglia előnyösebben tolerálná, mint a jelenlegit. A Közös Piacot, mint a római egyezmény eredeti hat aláírójának közösségét még mindig a rajnai államok dominálják, és ilyen körülmények közt föderális elképzeléseitől az angol közvélemény kissé húzódozik. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|