|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a bizottság képviselői. Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet. Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18 órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|