|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak: 1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások elindításában. Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának Budapest, 1989. augusztus 22. Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán, Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor, Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál, Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván, Vitézy László. A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|