|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Néppárt és a szovjet nagykövetség kapcsolata - 1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy a szovjet tárgyalófél egyrészt nagyon örült annak, hogy kapott egy ilyen korrekt belső tájékoztatást, hogy nem kerültük ki a kényes kérdéseket, és mindenekelőtt megpróbáltuk vázolni a magunk elképezelését a magyar-szovjet viszonyra. Számunkra voltak olyan kérdések, amelyek nekünk kevésbé látszottak izgalmasnak. Ilyen például az, hogy mikor lesz Magyarországon meg a pártok bejegyzése. Ők úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy kialakuljon egy teljesen legális kapcsolat a két fél között, annak feltétele a pártok hivatalos bejegyzése. Mi ezt mellékesnek tartjuk. Mi úgy gondoltuk, már most is működnek ezek a pártok, a Magyar Néppárt - ugyanúgy mint a Nemzeti Parasztpárt, s a Nemzeti Párt utóda - nem is kell, hogy magát újonnan bejegyezze, hiszen eddig is pártként létezett, nem oszlatták fel 1948-ban. Tehát nem kerültünk egy olyan helyzetbe, amikor jogilag magunkat igazolni kell. - Önök a szovjet követségen milyen álláspontot képviseltek a magyar-szovjet viszonyról? - Hát ez volt nyilván a tárgyalás második felének a kérdésköre, és a legizgalmasabb kérdésköre. Kitértünk arra a problémakörre, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete milyen. Egyrészt visszaigazoltuk az eddigi pozitív változásokat, másrészt pedig újabb jelentős javulásokat kértünk. Többek között abban, hogy a határmenti falu lehessen sokkal nyitottabb és szabadabb, másrészt pedig például lehessen magyarul használni a városneveket is. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|