 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország
felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az
gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor
megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán
vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai
államban.
A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli
fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban
a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd
megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a
reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A
beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek
tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint
Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és
hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra
viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég
szakértője.
Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók
magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor
ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre -
jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu
autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő
üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39
milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai
válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően -
jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|