 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Unicum 2.
|
Az más lapra tartozik, hogy az államosítást túlhajtottuk,
államosítottuk a kisvállakozásokat, a saját munkán alapuló nagyobb
parasztgazdaságokat is. Ezek során valóban történtek jogtalanságok,
amiért elsősorban ugyan a hatalom akkori birtokosai a felelősek, de
nemcsak ők, hanem a régi rendszer is. Ha egy országot az indokoltnál
évszázadokkal tovább tartják urai a középkorban, szükségszerűek a
túlkapások. Ezekért, no meg az 1945 után tévesen elkövetett
hibákért, bűnökért az itt maradt magyar nép negyven éven keresztül
fizetett, most is fizet a felelőtlenül felvett adósságokért, és nem
mondhatja, hogy fizessék ki azok, akik jogtalanul, hatalmukkal
visszaélve felvették és elköltötték azt a pénzt. A nép nem mondhatja
azt, amit Zwack úr: akit jogellenesen megkárosítottak, azt
kártalanítani kell, mert ezt követeli meg a jog. Mert annyi pénz,
amit 40 év hibás gazdasági gyakorlata elherdált, nem fog
rendelkezésre állni még a következő évtizedekben sem.
A magyar népnek azért is több joga van a hibák
felhánytorgatására, mert azt, amit Zwack úrtól az ő nevében
elvettek, nem az ő javára hasznosították. A kártalanítás nélküli
államosítást csak az indokolja, ha valóságos társadalmasítás
történik. Sajnos nem ez történt, mert a volt tőkés tulajdonos
helyett nem a társadalom, hanem egy diktatorikus rendszer állami
bürokráciája gyakorolta a hatalmat. Ennek lett aztán a szükségszerű
következménye, hogy a Zwack úr volt gyára az államosítás után sokkal
kisebb hatékonysággal működött, mint korábban. Ebből azonban nem az
következik, hogy a gyárat Zwack úréknak kell visszadni, vagy egy
másik "jó tőkésnek" olcsón eladni, hanem az, hogy igazi társadalmi
tulajdonba kell venni. Ezért nem re-tőkésítésre, hanem a tulajdon
érdemi társadalmasítására van szükség. Ne a múltba menjünk vissza,
aminek lehetetlenségét és értelmetlenségét maga Zwack úr is jól
tudja, hanem a jövőbe, tehát előre. (folyt.)
1989. július 19., szerda 11:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|