|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik beépíteni. A jogalkotás törvényben rögzített elveivel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok - minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik az állami tulajdonos. Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|