|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet-Magyar Baráti Társaság 1. rész
|
1989. február 14., kedd - Miként lehet - lehet-e egyáltalán - ,,intézményesíteni,, két nép barátságát? Elsősorban erről tájékozódott Ivan Vaskebától, a szovjet nagykövetség tanácsosától, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének budapesti képviselőjétől Kárpáti János, az MTI munkatársa. A beszélgetés apropóját az adta, hogy 1958. február 14-én alakult meg a Szovjet-Magyar Baráti Társaság.
- Intézményre szükség van, hogy legyen, aki összefogja ezeket a kérdéseket, hogy legyen kihez fordulni. De azért ha Szovjet-Magyar Baráti Társaságról beszélünk, akkor ezt nem szabad pusztán intézménynek nevezni. Emberi kontaktusokról, az emberi kapcsolatok elmélyítéséről, szélesítéséről van szó. Itt nincs helye bürokratikus ügyintézésnek - mondja Ivan Vaskeba. A siófokiak esetét említette példaként. A Balaton-parti város Magyar-Szovjet Baráti Társaságának a napokban szóvá tették Borisz Sztukalin nagykövetnek: nehézkes, lassú még a kapcsolatteremtés a szovjet partnerekkel. ,,Majdnem felugrottam a székről. Hiszen ha hozzám fordulnak, én ezt szívügyemnek tekintem. Nem felelt a területi pártbizottság? Én majd megtalálom a megfelelő köztársaság központi bizottságát, vagy az első titkárhoz fordulok,,. Példát is hozott, ott vannak a békésiek, akiknek májusban - egyszerűen egy levéllel - segíteni tudott a kontaktus létrehozásában a penzaiakkal. ,,Sohase teszek a fiókba semmit. A nap folyamán összegyűlt cetliket este előveszem, a megírni valókat megírom, reggel már gépelhetik, postázhatják,, - összegezte munkamódszerét Ivan Vaskeba. - Ez csupán egyéni alkat kérdése, vagy függ a külső feltételektől is? A tanácsos tartózkodott attól, hogy az ,,objektív korlátokra,, hivatkozzék. ,,Úgy hiszem, még nem mindenben találtuk meg azt a módszert, azt a stílust, hogy miként lehet az emberek szívéhez eljutni, hogy nyitottabbak legyenek a barátságra. Itt is peresztojkára van szükség. Meg kell azonban mondanom: én 1973-ban jöttem Magyarországra. Azok még a pangás évei voltak. De én, úgy tűnik, akkor sem dolgoztam másként. Változik ugyan a szisztéma, de ezen a munkaterületen azért a legtöbb a személyiségen, az emberi tényezőn múlik,,. Ami a baráti, testvérvárosi kapcsolatok tartalmát illeti, Ivan Vaskeba elégedetten állapította meg: sikerült túlszárnyalni az ,,eljöttem, megnéztem, hazamentem,, szintjét. (folyt.köv)
1989. február 14., kedd 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|