|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (1. rész)
|
1989. február 5., vasárnap - A mozgókép-kultúra helyzetéről rendezett tanácskozással folytatódott vasárnap a XXI. Magyar Filmszemle eseménysora a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvényen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre államminiszter, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.
Az eszmecsere kiindulópontjául a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége - többek által segélykiáltásnak minősített - állásfoglalása szolgált. A vitairat katasztrofálisnak ítéli a jelenlegi kulturális helyzetet, a művészetre és az oktatásra jutó költségvetési források csökkenését. Ezen belül a magyar mozgókép-kultúra, különösen a Magyar Televízió helyzetét tartja súlyosnak. A megállapítások szerint a Magyar Televízió nem alkalmas arra, hogy a műsorszóró műholdakkal és a videokazetákkal szemben tényleges és értékes választási lehetőséget nyújtson. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a televíziónak csakis az lehet a feladata, hogy fórumot és nyilvánosságot teremtsen a nézetek, vélemények sokaságának, s ezeket demokratikusan közvetítse nézői számára. A vitairat szorgalmazza továbbá az új alkotmányhoz kapcsolódóan egy önálló médiatörvény kidolgozását, független rádió- és tévéállomások alapításának lehetőségét. Emellett fontosnak tartja, hogy a televízió elnökét a parlament válassza meg, munkáját pedig független társadalmi szervezet felügyelje. Az alapanyag kapcsán a tanácskozáson is elsősorban a televízióról, annak társadalmi szerepéről esett szó. Kéry László szociológus vitaindítójában úgy vélekedett, hogy a televízió nem szolgálhat kizárólag a napi politika eszközeként, s nem is egy szórakoztató intézmény, hanem a társadalmi tudás újraelosztásának legfontosabb eszköze. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (2. rész)
|
Csurka István író a televízió irányításával kapcsolatban kifejtette, hogy az nem maradhat egyetlen párt monopóliuma. Véleménye szerint legalább az egyik csatornát át kell engedni a társadalom különböző más erőinek. Pálfy G. István, a Magyar Ifjuság főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy haladéktalanul ki kell dolgozni a televízió nemzeti stratégiáját. Egy ,,kárpát-medencei televízió,, tervét vázolta fel, egy olyan televízióét, amely műholdas sugárzással közvetít hiteles információkat az országról, nemcsak a határon túli magyarságnak. Kétségbe vonta azonban, hogy a mostani TV-s műhelyekben meglenne ehhez a szellemi erőforrás. Kemény szavakkal bírálta a televíziót Lugossy László, filmrendező, megállapítva, hogy e fontos tömegkommunikációs média évtizedeken át valóságosnak látszó, ám mesterséges közvéleményt teremtett. Súlyos hibának vélte, hogy a műsorokból szinte kiveszett a tényfeltáró dokumentumfilm. Jelenlegi helyzetünkben átfogó és radikális reformra van szükség - mondta a vitában felszólaló Berecz János. Ez a reform a gazdaságban elkezdődött, de az áttörés itt egyelőre nem valósítható meg. Ezért előtérbe kerül két másik terület, a politikai intézményrendszer, illetve a szellemi élet. A politikai intézményrendszer reformja - mivel járatlan úton haladunk - lassan, de megvalósul. A szellemi élet területén azonban jelenleg még koncepció sincs a reformra. Mindössze annyi történt, hogy a piac betört a kultúrába, ám ez főként a dilettantizmust segítette, a művészi profizmust viszont háttérbe szorította. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:18
|
Vissza »
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (3. rész)
|
Pozsgay Imre a kormány és a mozgókép-intézmények, valamint a televízió viszonyáról szólt. Megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint a televízió a nemzeté, felügyelete pedig a kormányé. Szükségesnek tartotta azonban hozzáfűzni: ez a felügyelet csak akkor hiteles, ha az országnak a nép által jóváhagyott kormánya van. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági válságnál és a költségvetési deficitnél súlyosabb a legitimációs deficit. Ezt a legitimitást, jóváhagyást kell most visszaszerezni, s ennek érdekében a politikai küzdelem megindult, mégpedig a nyilvánosság előtt. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 17:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|