|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az átalakulási törvény módosítások feletti vitájával folytatják munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest 30. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy húsz ----------- képviselőtársával közösen terjesztette elő a javaslatot, amelynek lényege: el kívánják törölni az átalakulási törvény 30. paragrafusa 4. bekezdésének előírását. Az érintett szövegrész kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatoktól azok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhetnek. A képviselő szerint ez a lehetőség érdektelenné tette az érintett vállalatok átalakulását társasággá, s a külföldieket is elriasztotta a tőkebefektetéstől. A többé-kevésbé ingyenes részvény ugyanis a társaság vagyonának leértékeléséhez vezethet. Az élelmiszerfeldolgozó vállalatok számára a törvénynek ez az előírása így haszontalan. Az eredeti célkitűzés úgy is elérhető, hogy a részvényjegyzéseknél elsőbbséget biztosítanak a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A javaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági, terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága elfogadta.
Mivel a törvényjavaslat vitájához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|